A hisztaminszegény étrend képes lenne megelőzni a migrénes és cluster-rohamokat, vagy legalább csökkenteni az előfordulási gyakoriságukat? Mi történik az agyi régióban, ha valaki hisztaminérzékeny, és ennek ellenére magas hisztamintartalmú ételt fogyaszt? Hogyan okozhat ez elviselhetetlen mértékű fájdalmat? Mi köze a hisztaminnak a migrénhez és a fejfájáshoz? Ebben a bejegyzésben ennek fogunk utánajárni!
Nem véletlenül kezdem ezzel a témát, ugyanis nem minden esetben határolhatók el könnyen egymástól az egyes fejfájástípusok, azonban fontos a különbségtétel a kezelés helyes megválasztása érdekében, hiszen ez határozza meg a kezelés sikerességét vagy éppenséggel sikertelenségét. Tenziós fejfájásra nem „lövünk” triptánokkal, migrén esetén pedig a Rubophen csak felesleges terhelést jelent a májnak. Mivel a megfelelő gyógyszer kiválasztása neurológus feladata, ezt a továbbiakban nem is taglalom.
A tenziós és a migrénes fejfájást megkülönböztethetjük
▪️ az időtartamuk alapján: a migrén általában nem tart tovább 72 óránál, a tenziós fejfájás viszont kezelés nélkül 30 perctől, akár 7 napig is elhúzódhat.
▪️ a fájdalom jellegét tekintve szintén van különbség: míg a migrén egy erőteljesen pulzáló, lüktető, javarészt egy oldalra koncentrálódó fájdalom (amely ugyan rohamról rohamra váltakozó oldalon is jelentkezhet), addig a „sima” fejfájás inkább egy nyomó, szorító, sokkal inkább a fej egészére kiterjedő fájdalom.
▪️ nagy eltérés van a fájdalom intenzitását tekintve is: míg a migrén alatt fellépő fájdalom olyan mértékű, amely a mindennapi tevékenység végzését nagymértékben korlátozza, addig a tenziós fejfájás esetén ez nem igazán jellemző. A migrén mozgás, lépcsőzés esetén általában tovább romlik, emiatt a betegek ágynyugalmat igényelnek, míg a fejfájás szabadlevegőn végzett, nem megerőltető testmozgás hatására javulhat.
A különbségtétel még egy nagyon fontos kritériuma a hányinger, hányás, fény-, hang- és szagérzékenység megjelenése. Hányinger, hányás tenziós fejfájás esetén nem jelentkezik, míg fény- és zajérzékenység előfordulhat ugyan, de nem jellemző.
Egy különleges eset a krónikus migrén, amelynek az a feltétele, hogy 3 egymást követő hónapban legalább 15 napon jelentkezik migrénes fejfájás, és ezt nem gyógyszer-túladagolás váltja ki. Érdemes betartani a 10/20-as szabályt a fájdalomcsillapítók alkalmazása kapcsán, ezzel elkerülhető a túlzott használatból eredő fejfájás jelentkezése. Ez azt jelenti, hogy egy hónapon belül nem szabad 10 napnál hosszabb ideig triptánokat vagy egyéb fájdalomcsillapítókat alkalmazni. Tehát, legfeljebb 10 napon lehet gyógyszert bevenni, 20 napon pedig nem. Ezenkívül krónikus migrén általában éveken át húzódó kezeletlen fejfájás következményeként jelentkezik.
Vannak olyan esetek, amikor a migrén egy, a központi idegrendszerben keletkező zavarral kezdődik, amelyet aurának nevezünk. Megjelenésének különlegessége – és fontos megkülönböztető jele is a TIA-tól –, hogy a tünetek folyamatosan felerősödve jelentkeznek, majd nagyjából 60 perc alatt lecsengenek, és ezt követően jelentkezik a fejfájás, bár egyes esetek teljesen fájdalommentesen zajlanak.
▪️ látászavar
▪️ látáskiesés
▪️ furcsa vizuális villogások, foltok, cikkcakkok a látótérben
▪️ szédülés
▪️ beszédzavar
▪️ zsibbadás a végtagokban
▪️ ideiglenes bénulás, akár féloldali is, mint agyvérzés esetén
Az aura tipikusan csak migrén esetén fordul elő, mivel ez is, mint a migrén maga is, az idegrendszerben fellépő zavarral van összefüggésben.
⭕️ Egyszer fordult eddig elő velem ilyen életemben, a 3. terhességem 36. hetében. A tünetek megjelenése és fokozódása olyan félelmet tud kiváltani, amely szerintem életre szóló nyomot hagy mindenkiben. Én legalábbis egy életre megjegyeztem ezt az alkalmat és szívesen kihagyom életem hátralevő részében.
Könnyebb a különbségtétel, mivel nagyon egyedi tünetekkel jelentkezik: ilyenkor egyoldali, extrém erős fájdalom lép fel, amely az egyik szemet, a homlok egyik oldalát vagy a halántékot érinti.
A fájdalmat minden esetben az alábbiak közül legalább egy tünet kíséri: szemvörösség, könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, fokozott izzadás a homlok vagy az arc területén, pupillaszűkület, lógó szemhéj, szemhéj duzzanata, testi nyugtalanság. A rohamok időtartama 15–180 percig tart. A cluster fejfájás általában periodikusan fordul elő az év folyamán, tehát pár hónap rohamokkal – amikor lehet kétnaponta egy, de akár napi 8 is –, majd teljesen fájdalom- és rohammentes időszak következik.
☝️ A primer fejfájástípusok közül ez az egyetlen, amely túlnyomórészt a férfiakat érinti, és ez az arány akár 70-90% is lehet. Korábban hisztaminfejfájásnak is nevezték.
Egyszerű fejfájása bárkinek lehet. A tenziós és szinuszos típusú fájdalom gyakran jelentkezik megfázáskor, különböző betegségek kísérőjeként, gyógyszerek mellékhatásaként, túlzott alkoholfogyasztás esetén, ha túl keveset aludtunk, és fáradtan ébredünk, és még sorolhatnánk, mi minden válthat ki banális fejfájást.
Migrén esetén azonban érdekesebb a kiváltó okok vizsgálata, mert feltételezhetően genetikai hiba is szerepet játszik a megjelenésében. A németországi Schmerzklinik Kiel, valamint a Bonni és a Kölni Egyetem Humángenetikai Intézete átfogó kutatást folytat ez irányban. Olyan egyenes ági rokonokat vizsgáltak, akiknél több migrénes megbetegedés is előfordul aurával vagy aura nélkül. 45 család vett részt, átlagban 4 fő résztvevővel, de volt olyan is, ahol a család 10 tagja is migréntől szenvedett. A kutatócsoport az 1-es kromoszómán lévő eltérésekre koncentrált, mert korábban – igaz, csak ritka migrénaltípusok esetén – itt már találtak mutációt.
Az aurás migrén kapcsán egyértelmű eredményeket találtak. Az 1-es kromoszómán további két génvariációt fedeztek fel, amelyek az egészséges családtagoknál nem voltak megtalálhatóak. Ez a kromoszóma hordozza az agy egyik specifikus ionpumpájának genetikai felépítését, amelynek feladata az ingerek megfelelő szabályozása és az idegsejtek energiaellátása. További vizsgálatok során megállapították, hogy az említett két génmódosulatból az egyiknél az ionpumpa funkciójának elvesztését figyelték meg, amely valószínűleg az ingerek feldolgozásának zavarához vezet. Ez problémát okoz az idegsejtek ingerlékenységében, és hosszan tartó vagy hirtelen túlterhelés esetén az energiaellátásuk összeomlik, ezáltal idegi diszfunkciók jelentkeznek. Ennek hatására az idegsejtek fájdalomkiváltó hírvivő anyagokat szabadítanak fel, ami heves, pulzáló fájdalomként jelentkezik. A migrénes pácienseket az ingerek sajátos feldolgozása jellemzi, amely az idegrendszert folyamatos „magasfeszültség” alatt tartja. Valamiért az ingereket az agy hamarabb és gyorsabban dolgozza fel.
2010-ben találtak egy további genetikai rizikófaktort az aurás és aura nélküli migrén esetén a 8-as kromoszómán. Ez a gén szabályozza a szomszédos (PGCP és MTDH) géneken keresztül a glutamát mennyiségét a szinapszisokban. (A szinapszisok a sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület az egyik sejtről a másikra terjed át.) Az újonnan felfedezett 8-as kromoszómán lévő génvariáns egyaránt megtalálható a neurológiai tünetekkel kísért migrén és az egyéb tünetek nélküli migrén vonatkozásában is. Genetikailag tartósan magas glutamátszint esetén, feltehetőleg a neuronok (idegsejtek) közötti szinaptikus résben, nagyon gyorsan és intenzíven történik az ingerületátvitel. Ha az idegrendszer túl erősen, túl nagy mértékben, túl hirtelen aktiválódik, akkor ez a neurotranszmitter-felszabadulás kifáradásához vezethet. Ennek okán az idegi szabályozás kisiklik, és gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel. Ezek fájdalmas gyulladást idézhetnek elő az agyhártya ereiben, ami pulzáló és szúró migrénes fejfájáshoz vezet.
Cluster fejfájás esetén szintén feltételezik, hogy genetikai probléma áll a háttérben, azonban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat ahhoz, hogy ez teljes bizonyossággal kijelenthető legyen.
Leegyszerűsítve a fentieket, míg a tenziós fejfájást nem, addig a migrént génvariációk jelenléte okozza. Az eddig ismert genetikai módosulások a migrénes fájdalmat okozhatják azáltal, hogy az agy egy bizonyos ionpumpájának működésképtelensége vagy a nem megfelelő glutamátszint az idegrendszer túlfeszültségéhez vezet.
Emiatt a migrént és feltehetőleg a cluster fejfájást sem a hisztamin vagy a hisztaminintolerancia okozza, hanem egy genetikai polimorfizmus. A hisztamin valószínűleg önmagában nem képes migrént okozni azoknál a betegeknél, akik nem rendelkeznek egy adott génvariációval. Amennyiben valamely génmódosulás jelen van, úgy a hisztamin kiválthatja (triggereli) a migrén és a cluster kialakulását, és gyakoriságukat is növelheti.
Ismerős a szaggató fejfájás másnaposan, ugye? Amikor egy pohárral több volt a bor, mint kellett volna. A túlzott mennyiségű alkohol, a sajtok, a csokoládé, az olajos magvak hírhedt fejfájáskiváltók.
A hisztamin, a tiramin és a glutamátok valóban okozhatnak fejfájást, mégpedig a vizsgálatok alapján többféleképpen is. Egyrészt a túlzott mennyiségű hisztamin a H1R receptor stimulálásával nitrogén-monoxidot (NO) szabadít fel, amely az agyi erek kitágulását okozza, és a migrénhez nagyban hasonlító, erőteljes fejgörcshöz vezethet. Másrészt a hisztamin adrenalinfelszabadulást okoz. Az adrenalin egy hormon, amelytől nyugtalanok leszünk, továbbá nagy mennyiségben fejfájást is kiválthat.
Nagyjából 150 féle fejfájástípust ismerünk, amelyeknek az okai vagy a működési mechanizmusuk a mai napig nem teljesen tisztázott. Nagy bátorság lenne kijelenteni, hogy a fejfájást a hisztaminszegény diéta megszünteti. A külföldi nagy hisztaminintolerancia-csoportokban azt tapasztaltam, hogy az igazán komoly migrénesek között a hisztaminredukció a migrént nem szünteti meg, viszont a beszámolók alapján a migrénes rohamok lényegesen ritkábbak és alacsonyabb intenzitásúak lesznek. Sajnos olyanról is olvastam, akire semmilyen hatással nem volt a hisztaminszegény diéta.
A tenziós fejfájásos betegek között előfordulnak olyanok is, akiknek teljesen megszűnnek a fejfájásos panaszai a diéta hatására, azonban az is megfigyelhető, hogy ők általában teljes életmódváltást eszközölnek, és nem csak az étrendjükön változtatnak.
Hogy lehetnék jó tanárotok, ha nem próbálnék ki mindent, nem igaz? Volt már aurás migrénem, mint ahogy fent is írtam, hála égnek azonban csak egyszer eddigi életem során, és hiába a blog és TI, kedves olvasóim, ebben a témakörben nem is szeretnék további tapasztalatokat gyűjteni, mert az az egy alkalom is életem végéig felejthetetlen élmény marad.
36 hetes terhesen a drogériában egy termékcímkét bogarászva feltűnt, hogy furcsa módon foltokat látok, és alig tudom elolvasni az apró betűket. Azt hittem, esetleg a fényviszonyok miatt van, és megpróbáltam figyelmen kívül hagyni. Mire 10 perccel később a kasszához értem, és az eladó megkérdezte, mennyi van még hátra, mikor fogok szülni, már alig tudtam összerakni egy értelmes mondatot. Lassan beszéltem, mert annyira kellett koncentrálnom, hogy tudjak válaszolni. Beültem az autóba, és elmentem a fiamért az iskolába, de végig nagyon furcsán éreztem magam, nem jutottak eszembe nevek és szavak, a reflexeim teljesen le voltak lassulva, és mindent olyan furcsán, bizonytalanul csináltam. Míg hazaértünk a suliból, hívtam a páromat, hogy jöjjön haza, mert valami nem oké, de semmit nem értett abból, amit mondtam neki, és emiatt rohant csak haza. Mire megérkezett, jobban lettem, már tudtam beszélni, igaz, csak lassan.
Felhívtam a szülésznőt, hogy elmondjam, mi történt, mire természetesen behívtak a kórházba, kivizsgáltak, és hála égnek minden rendben volt, de addigra már hasogatott a fejem. Nem tudtak semmilyen képalkotó vizsgálatot elvégezni a várandósság miatt, ezért a teljes kivizsgálás a szülés utánra maradt. Az első diagnózis, amelyet a helyi kórházban kaptam, TIA volt, azaz agyi keringési zavar. Mivel folyamatosan aszpirint akartak szedetni velem, így úgy gondoltam, másodvéleményt is szeretnék kérni, mert nekem sántított egy picit a dolog, hogy TIA-val autót vezettem, a testemet tökéletesen koordináltam, a tünetek nem hirtelen jelentkeztek, hanem lassan, egyre fokozódtak stb. Na, a megyei kórház neurológiáján igazolták is a kételyeimet, hogy ez „csak” egy aurás migrén volt, és nem TIA. Szuper, viszont eddig a diagnózisig eltelt 3 hónap, és én mindennap attól rettegtem, hogy egy újszülöttel a kezemben agyvérzést fogok kapni.
A félrediagnosztizált aurás migrénnel pedig megváltottam a belépőjegyemet a Hogyan legyünk pánikbetegek című tragikomédiára (erről majd később).
A sztorinak nincs vége, csak most kevésbé ijesztő vizekre evezünk. A szoptatási időszak leteltével nagyon gyakran fájt a fejem. Havi 20 nap tenziós fejfájás migrénes epizódokkal váltakozva hónapokon keresztül kísértett, amikor egy áprilisi hónapban már 23 napig egyfolytában, szünet nélkül fájt a fejem. Ekkor újra neurológushoz fordultam, mert szinte mindennap metamizolt, ibuprofént vagy paracetamolt szedtem. Nyilván tisztában voltam azzal, ha orvoshoz fordulok, akkor nem relaxációs technikákat fog javasolni, hanem gyógyszert fog felírni, de már minden mindegy volt. Ha le akarta volna vágni a fejemet, szerintem már azt is engedtem volna. Így kezdődött a kapcsolatom az amitriptilinnel.
Nekem elegendő volt egy szem 25 mg-os gyógyszer negyede ahhoz, hogy 3 hónap után egyetlen alkalommal se fájjon a fejem. Ezután még fél évig szedtem negyed szemet (nem okozott problémát annak ellenére, hogy rajta van a kerülendő gyógyszerek listáján), és ez alatt az idő alatt nagyon sokat változtattam az étkezési szokásaimon; feltöltöttem a mikrotápanyag-raktáraimat, és a minket körülvevő toxikus anyagokat igyekeztem, amennyire csak lehet, kiiktatni. Meditálni tanultam, jógázni jártam, és mindenféle stresszcsökkentő technikát is próbáltam bevetni, mint például az autogén tréninget és a Jacobson-féle progresszív izomrelaxációt. Ezzel sikerült elhagynom a migrénmegelőző gyógyszert, és lekopogom, hogy a tüneteim akkor térnek vissza, ha nem figyelek oda magamra.
❌ Kerülendő ételek: ízfokozók (élesztőkivonat, nátrium-glutamát), mesterséges édesítők (aszpartám, aceszulfám-K), alkohol, csokoládé, nitrátok, tejtermékek, glutén és koffein. A koffein kétféleképpen is hathat, van, akinél javít a fejfájáson, van, akinél ront. Ki kell tapasztalni, ám a túlzott koffeinfogyasztás semmiképp nem javasolt.
Iratkozz fel a hírleveleinkre és nem kell egyfolytában az oldalt checkolnod, hogy mikor jelenik meg egy újabb cikk, ami a segítségedre lehet!
Csilla vagyok, természetgyógyász és epigenetikai szakértő. Régóta nem hagy nyugodni, hogy mi okozza valójában a hisztaminérzékenységet és milyen megoldásokat lehet bevetni, ha valakinek élete során van „szerencséje” megtapasztalni a vele járó kellemetlen tüneteket.
Hirtelen jelentkező heves szívdobogás, a végtagok bizsergése, szorító mellkasi érzés, verejtékezés, remegés, hányinger és nem utolsó sorban leírhatatlan mértékű félelem a haláltól, a jövőtől és attól, hogy mikor jön a következő rosszullét. Félelem a félelemtől…
A hisztamin-anyagcsere egyik legfontosabb tényezője a bontóenzimek megfelelő működése. Egy kis odafigyeléssel azonban pótolhatjuk azokat a fontos kofaktorokat, amelyek elősegítik, hogy az enzimek a funkciójukat a lehetőségekhez képest a legjobban lássák el.
A hisztaminszegény diéta követése önmagában nem gyógyít meg senkit, viszont nagyon hasznos eszköz, hogy mihamarabb javuljon az állapotod. Az első időszakban tulajdonképpen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mihamarabb csillapodjanak a hisztamin okozta tünetek. De mire érdemes odafigyelni?
