Hogy lehetnék jó tanárotok, ha nem próbálnék ki mindent, nem igaz? Volt már aurás migrénem, mint ahogy fent is írtam, hála égnek azonban csak egyszer eddigi életem során, és hiába a blog és TI, kedves olvasóim, ebben a témakörben nem is szeretnék további tapasztalatokat gyűjteni, mert az az egy alkalom is életem végéig felejthetetlen élmény marad.
36 hetes terhesen a drogériában egy termékcímkét bogarászva feltűnt, hogy furcsa módon foltokat látok, és alig tudom elolvasni az apró betűket. Azt hittem, esetleg a fényviszonyok miatt van, és megpróbáltam figyelmen kívül hagyni. Mire 10 perccel később a kasszához értem, és az eladó megkérdezte, mennyi van még hátra, mikor fogok szülni, már alig tudtam összerakni egy értelmes mondatot. Lassan beszéltem, mert annyira kellett koncentrálnom, hogy tudjak válaszolni. Beültem az autóba, és elmentem a fiamért az iskolába, de végig nagyon furcsán éreztem magam, nem jutottak eszembe nevek és szavak, a reflexeim teljesen le voltak lassulva, és mindent olyan furcsán, bizonytalanul csináltam. Míg hazaértünk a suliból, hívtam a páromat, hogy jöjjön haza, mert valami nem oké, de semmit nem értett abból, amit mondtam neki, és emiatt rohant csak haza. Mire megérkezett, jobban lettem, már tudtam beszélni, igaz, csak lassan.
Felhívtam a szülésznőt, hogy elmondjam, mi történt, mire természetesen behívtak a kórházba, kivizsgáltak, és hála égnek minden rendben volt, de addigra már hasogatott a fejem. Nem tudtak semmilyen képalkotó vizsgálatot elvégezni a várandósság miatt, ezért a teljes kivizsgálás a szülés utánra maradt. Az első diagnózis, amelyet a helyi kórházban kaptam, TIA volt, azaz agyi keringési zavar. Mivel folyamatosan aszpirint akartak szedetni velem, így úgy gondoltam, másodvéleményt is szeretnék kérni, mert nekem sántított egy picit a dolog, hogy TIA-val autót vezettem, a testemet tökéletesen koordináltam, a tünetek nem hirtelen jelentkeztek, hanem lassan, egyre fokozódtak stb. Na, a megyei kórház neurológiáján igazolták is a kételyeimet, hogy ez „csak” egy aurás migrén volt, és nem TIA. Szuper, viszont eddig a diagnózisig eltelt 3 hónap, és én mindennap attól rettegtem, hogy egy újszülöttel a kezemben agyvérzést fogok kapni.
A félrediagnosztizált aurás migrénnel pedig megváltottam a belépőjegyemet a Hogyan legyünk pánikbetegek című tragikomédiára (erről majd később).