Természetes antihisztaminok

Több olyan természetes hatóanyag is van, amely valamilyen módon befolyásolni tudja a hisztaminháztartást. Ezek a gyógynövények nagyon jól kiegészíthetik a hisztaminózis terápiáját, de fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor használjuk őket.

Több olyan természetes hatóanyag is van, amely valamilyen módon befolyásolni tudja a hisztaminháztartást.

Ezek az anyagok lehetnek hízósejt-stabilizálók, és azáltal, hogy a masztociták érzékenységére hatással vannak, befolyásolni tudják a felszabaduló hisztamin mennyiségét. Vannak olyanok is, amelyek a HDC enzimet blokkolják, ezáltal kevesebb hisztidin tud átalakulni hisztaminná. Egyes növénykivonatok a hisztaminreceptorokat elfoglalva kiszorítják a hisztamint, és bizonyítottan antihisztamin jellegű hatással rendelkeznek. A kezdeti szakaszban nem helyettesíthetik a hisztaminszegény diétát, de tökéletesen kiegészíthetik azt.

Ebben a cikkben az én személyes kedvenceimmel ismerkedhettek meg.

1. Quercetin

Nem véletlenül kapta az első helyet ez a fantasztikus antioxidáns hatásokkal is rendelkező bioflavonoid és polifenol. Sárga színezőanyagként fordul elő egyes növényekben. Az egészségre gyakorolt hatásait már több kutatásban is vizsgálták, ezek közül számunkra a legfontosabbak, hogy gyulladáscsökkentő, és a hízósejtek érzékenységét meg tudja változtatni. Stabilizálja a sejtmembránt, és ezáltal szabályozza a hisztaminfelszabadítást. Akinek ez a problémája, és nem csak az étkezéssel bevitt hisztamin tolerálhatósága, annak első számú segítője lehet a kvercetin. Szintén ajánlják a vércukorszint stabilizálására, továbbá vírusellenes hatású, és a szívbetegségek megelőzésében is hatásosnak találták. A C-vitamin bioaktivitását 30%-kal növeli. Élelmiszerek, amelyek természetes módon nagyobb mennyiségben tartalmazzák: hagyma, brokkoli, zöldbab, alma, szőlő, bogyós gyümölcsök, cseresznye.

A quercetin nem hisztamincsökkentő, hanem hízósejt stabilizáló. Nem vesszük be akkor, amikor egyébként antihisztaminra lenne szükség. A quercetin nem akut segítség hisztaminózis esetén, hanem hosszabb távon szedve a hízósejtek kevésbé érzékenyen reagálnak egyes környezeti hatásokra (stressz, nagy meleg, rázkódás, sport) általa. Ezáltal hosszú távon csökkenthető vele a felszabaduló hisztamin mennyisége, de ez nem azonnali hatás és semmilyen hatással sincs a hisztamintartalmú ételekre, vagy az azok által okozott reakcióra. 

Az ajánlott napi bevitel hisztaminérzékenység esetén 200-1000 mg, lehetőség szerint a nap folyamán elosztva. Érdemes C-vitaminnal kiegészítve szedni. Amennyiben polifenol-komplexként szedjük kombinálva rutinnal, OPC-vel és egyéb polifenolokkal jóval kevesebb is elegendő belőle.

2. OPC (OLIGOMERIC PROANTHOCYANIDIN)

Erős hatású antioxidáns, a gyümölcsök és zöldségek héjában található, de különösen sok van belőle a szőlő magjában. Egy 1985-ös japán kutatásban úgy találták, hogy jó hatással van a hisztaminszintézisre, és a hisztaminfelszabadítást is jótékonyan befolyásolja. Az OPC gyulladáscsökkentőként hat, és az oxidatív stressz hatásait enyhíti. A jelenleg ismert egyik legerősebb antioxidáns. In vitro vizsgálatokban 20-szor erősebb antioxidáns hatást mutatott, mint a C-vitamin, és 50-szer erősebbet, mint az E-vitamin (itt kérdés, hogy mit értenek E-vitamin alatt, az alfa-tokoferolt vagy a tokoferolok egész skáláját, továbbá a szintetikus vagy természetes formáját, mert az E-vitamin esetében ez is számít). Az öregedési folyamatokat lassítja, azonban szedésének befejezésével visszaáll minden a régi kerékvágásba a gyors kiürülés miatt. Az OPC-t általában valamilyen szőlőmagkivonatként (nem összekeverendő a szőlőmagolajjal!) lehet megvásárolni, ám ezúttal is, ha kipróbáljátok, nagyon figyeljetek a többi összetevőre.

1-3 mg/ttkg/nap az ajánlott mennyiség. A bevétel után 45 perccel éri el a vérben a legmagasabb koncentrációs szintet, majd 72 óra elteltével teljesen kiürül.

3. KURKUMIN

A kurkuma növény fő hatóanyaga, az egyik legerősebb természetes forrásból származó gyulladáscsökkentő. Szabályozza a hiperaktív immunrendszert, ami kitűnően kiegészítheti az allergiák és az autoimmun folyamatok kezelését. In vitro és állatkísérletekben nagyon hatásosnak találták rák, ízületi, idegrendszeri és számos más probléma esetén. Egy egérkísérletben azt találták, hogy folyamatos kurkuminszedés mellett a DAO vérszintje alacsonyabb. Ez valószínűleg nem azt jelenti, hogy a DAO enzim működését blokkolná, hanem a kurkumapótlás mellett alacsonyabb a hisztaminszint, emiatt kevesebb DAO enzim termelésére van szükség.

4. SZENT BAZSALIKOM (HOLY BASIL, TULSI)

A szent bazsalikom is gyulladáscsökkentő és hízósejt-stabilizáló tulajdonságokkal rendelkező adaptogén gyógynövény. A szent bazsalikomot egy kutatásban olyan hatásosnak találták a H2-receptoron, mint a ranitidin-hatóanyagú antihisztamint. Ez azt jelenti, hogy fogyasztásával mérsékelhetőek vagy akár meg is előzhetőek az olyan emésztőrendszeri panaszok, mint a hasmenés vagy a savas reflux.

Fogyasztható teaként, friss növényként, vagy már kapszulázott formában is kapható.

5. FEKETE KÖMÉNY (NIGELLA SATIVA)

A fekete kömény antioxidáns, antiparazita, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, fájdalom- és lázcsillapító hatású. Vizsgálatokban úgy találták, hogy egyes ráktípusok esetén a rákos sejtek növekedését lassítja. Különösen hatásosnak találták továbbá az olyan klasszikus allergiatünetek kezelésében, mint az orrdugulás, orrfolyás, viszketés és tüsszögés.

Hízósejtes betegség esetén gyakran fordul elő, hogy a gyomornyálkahártya begyullad, esetleg fekélyek is keletkezhetnek rajta. Egy állatkísérletben masztocitózisban szenvedő patkányok gyomornyálkahártyájának erózióját vizsgálták, és a Nigella sativát kapott állatok csoportjában csökkent a hízósejtek száma, a fekélyek kiterjedése pedig jóval kisebb volt.

A magja vagy a hidegen sajtolt olaja önmagában fogyasztható.

Az egyik Magyarországon kapható legmagasabb minőségű feketekömény-olaj a Pödör márka terméke.

Ezeken kívül még sok más hatóanyagnak is van valamilyen előnyös tulajdonsága a hisztaminmetabolizmus tekintetében. Bővebb leírás nélkül, csak felsorolásszerűen lentebb még összegyűjtöttem néhány anyagot, amely még érdekes lehet a jövőben:

 

✅ ECGC

✅ fizetin

✅ BH4

✅ polidatin

💚 teanin

💚 DMSO

✅ eleuthero (tajgagyökér)

✅ forskolin

💚 gyógygombák

✅ mangosztán

✅ luteolin

>>> A DAO enzim további kofaktorairól ebben a cikkben olvashatsz

MEDITÁCIÓ

Mint azt tudjátok, és lehet, hogy már ti magatok is megtapasztaltátok, a stressz emeli a hisztaminszintet. Ha zaklatottak vagytok, féltek, szorongtok vagy pánikoltok, a hisztaminszint akár egész magas is lehet anélkül, hogy bármilyen hisztamintartalmú ételt fogyasztanátok. Ezek az érzések teljesen természetes módon hisztamint és egyéb stresszhormonokat szabadítanak fel, amelyek menekülésre vagy harcra ösztönöz(né)nek bennünket egy fenyegető szituációban. Ez általában viszont nem történik meg, és a kanapén ülve várjuk ki, amíg a szervezetünk megküzd ezeknek a hormonoknak a hatástalanításával. A szorongás vagy a negatív érzelmek intenzitásától függ a felszabaduló hisztamin mennyisége is. (Ismeritek azt a jelenséget, hogy amikor valaki nagyon rossz hírt kap, hirtelen rosszul lesz, és hánynia kell. Ebben is szerepe van a hirtelen megemelkedő hisztaminszintnek.)

A meditáció bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét, ami azt is jelenti, hogy rendszeres gyakorlásával a hisztaminszintnek is csökkenthetőnek kell lennie. Ha hajlamosak vagytok a túlpörgésre, szorongásra, aggódásra, a meditáció egy fantasztikus lehetőség arra, hogy lassítsatok, és ha csak pár perc erejéig is, de kikapcsoljatok, és magatokkal foglalkozzatok.

 

Tipp: Bármit elképzelhettek, például azt is, hogy egészségesek vagytok, éppen nyaraltok, a rég nem látott szeretteitekkel vagytok stb. Az agyunk ugyanis nem tudja, hogy valamit tényleg a szemünkkel látunk-e, vagy „csak” a lelki szemeink előtt. Azonban az ezekhez a jelenetekhez kapcsolódó érzések ugyanúgy felszabadítanak boldogsághormonokat, mintha valójában megtörténnének velünk.