A leglényegesebb eltérés más intoleranciákkal szemben, hogy hisztaminintolerancia esetén a legfontosabb tényező az ételek frissessége.
Ha kéthetes tejet iszol, attól abban még nem lesz több laktóz, ellenben hisztamin annál inkább.
Az élőlényekben a hisztamin a hisztidin nevű aminosavból a hisztidin-dekarboxiláz (HDC) enzim segítségével keletkezik. A hisztidin a proteinek egyik építőköve. Ennek eredményeként hisztamin csak ott tud keletkezni, ahol a hisztidin aminosav is megtalálható. Fehérjék azonban minden élőlényben jelen vannak, de min múlik akkor, hogy egy étel alacsony vagy magas hisztamintartalmú?
Két folyamatot különböztetnek meg, amelyek egy élelmiszert magas hisztamintartalmúvá tehetnek:
1. Egyes élőlények az élettartamuk alatt is tartalmaznak bizonyos mennyiségű hisztamint. Ezt befolyásolja a zöldség vagy a gyümölcs érettségi foka, de nem befolyásolja a frissessége. Ilyen hisztamintartalmú élelmiszerek a paradicsom, az eper vagy a csalán.
2. Az élőlények biomasszáját a haláluk után (pl. betakarítás) mikroorganizmusok kezdik lebontani (proteolízis). A bomlás során a fehérjéket építőelemeikre bontják (hisztidinre és más aminosavakra). Ezek az aminosavak aztán tovább metabolizálódnak hisztaminná és más biogén aminokká. E folyamat esetén lesz kulcsfontosságú az adott élelmiszer frissessége.
1. Fehérjetartalom és aminosav-összetétel
Minél több fehérjét, peptidet és aminosavat – ezek közül is javarészt hisztidint a többi aminosav mellett – tartalmaz valami, annál nagyobb a hisztaminkeletkezés esélye. Ennek ellenére nem kell kerülnöd ezeket az élelmiszereket, mert azt, hogy a hisztidinből hisztamin legyen, több tényező is befolyásolja.
Emiatt azonban nem kell félned a növényi ételek felmelegítésétől, mivel nem magas a fehérjetartalmuk, így a hisztamintartalmuk is jóval alacsonyabb melegítést, vagy szobahőmérsékleten való tárolást követően is! Pl. rizs, zöldségek, gyümölcsök.
2. Romlandóság
Minél romlandóbb egy élelmiszer, annál gyorsabban keletkezik benne hisztamin. Könnyen romlandóak azok az élelmiszerek, amelyek a baktériumok számára kedvező tápanyag-összetétellel rendelkeznek, ebbe beletartozik a magas fehérje-szénhidrát arány, és ha a mikroorganizmusok (bacik és élesztők) komfortosan érzik magukat (számukra megfelelő páratartalom, hőmérséklet, levegő). Emiatt nagyon fontos a megfelelő hűtés.
Könnyen romlandónak számítanak a halak és a belsőségek, emiatt ezekkel különösen elővigyázatosnak kell lenni.
3. Higiénia
A mikroorganizmusok természetesen mindenhol ott vannak: a tárgyak felületén és a levegőben. Nagyon fontos, hogy mindig moss kezet, mielőtt bármit is csinálsz a konyhában, és takard le az élelmiszereket, amint lehetőséged nyílik rá. Minél több mikroorganizmus kerül az ételbe, annál gyorsabban és annál több hisztamin termelődhet. Ez az, ami egyáltalán nem szerencsés, épp elég annyi, amennyi már eleve is van benne.
A tárolás idejét meghosszabbíthatod vákumozható éthordóban (lehetőleg üveg legyen) való légmentes tárolással.
4. Tárolás
Minél tovább tárolsz egy élelmiszert, annál több idejük van a mikroorganizmusoknak hisztamint előállítani. Még a megfelelően konzervált ételekben, baktériumok jelenléte nélkül is megindulhat lassan a fehérjék természetes lebomlása (proteolízis). Emiatt hiába hőkezelt és csírátlanított az étel, egy idő után ugyanúgy okozhat problémát. Tehát ne vásárolj be egy hónapra előre, és ajánlott kerülnöd a konzerveket is.
❗️ Ezek nagyon fontos irányelvek, addig mindenképp tartsd magad ezekhez, amíg egy pár hét alatt tünetmentes nem leszel. Ha ezt elérted, elkezdhetsz kísérletezgetni, visszavezetni egyes kevésbé megterhelő ételeket. Egy nap csak egyet (!), különben fogalmad sem lesz, mi okozta a problémát. Légy türelmes, haladj lassan, írj fel mindent, hogy okozott-e problémát, vagy nem.
Ajánlott az étrendnapló vezetése, amelyet itt letölthetsz. >>> Étkezési- és tünetnapló