DAO kofaktorok

A hisztamin-anyagcsere egyik legfontosabb tényezője a bontóenzimek megfelelő működése. Egy kis odafigyeléssel azonban pótolhatjuk azokat a fontos kofaktorokat, amelyek elősegítik, hogy az enzimek a funkciójukat a lehetőségekhez képest a legjobban lássák el.

A hisztamin bontásában két fő enzim vesz részt, az egyik a DAO, a másik a HNMT enzim. Legtöbb esetben ez a két enzim az, amely valamely ok miatt nem termelődik megfelelő mennyiségben. Az egyik ilyen ok lehet például azoknak a mikrotápanyagoknak a hiánya, amelyek a működésükhöz elengedhetetlenek lennének. Nézzük melyek ezek!

Ebben a cikkben a DAO enzim kofaktoraival ismertetlek meg, és további olyan ásványi anyagokkal, amelyek a hisztaminfelszabadulást gátolják. 

DAO

kofaktorai

C-vitamin

(aszkorbinsav, aszkorbát, E300)

Több hisztaminintoleranciával foglalkozó professzor is ajánlja hisztaminérzékenység esetén a C-vitamin napi szedését (Jarisch, Kofler és Clemetson). Ez egyrészt gátolja a hisztidin-dekarboxilázt, ezáltal lassítja a hisztamin keletkezését, másrészt gyorsítja a hisztamin lebontását. A hisztamin és a prosztaglandin felszabadulását szintén gátolja az aszkorbinsav-bevitel és több fontos biokémiai reakció kofaktora is. Magas hisztaminszint mellett megnő a szervezet C-vitamin-igénye, és mint tudjuk, az emberi szervezet nem képes aszkorbinsavat előállítani, emiatt fontos, hogy kívülről vigyük be. A legjobb módja az lenne, ha étkezéssel tudnánk a megfelelő működéshez szükséges mennyiséget biztosítani, de ez napjainkban a zöldségek és gyümölcsök csökkenő tápanyagtartalma miatt szinte lehetetlen, így a C-vitamin szedése az egyetlen megoldás, hogy megfelelő mennyiséghez jussunk.

Pótlása

A probléma a kapszulás kiszerelések esetén az, hogy az aszkorbinsav a bél transzportidejének van kitéve, emiatt a felszívódás az esetünkben nem elég gyors. A legjobb módszer a minél gyorsabb felvételre (az intravénás beadáson kívül) a szájnyálkahártyán keresztüli abszorpció. Egy vizsgálatban összehasonlították a szopogatótabletták (500 mg) és a pezsgőtabletták (1000 mg) hatását, és azt találták, hogy 10 percen belül a rágótabletta 40%-kal, míg a pezsgőtabletta a nagyobb mennyiség ellenére is csak 13%-kal emelte meg a C-vitamin-szintet. Tehát akut tünetek esetén ha a cél a C-vitamin-koncentráció mihamarabbi emelése, akkor a legjobb a szopogatótabletták használata. Ebben az esetben az 500 mg-os kiszerelést érdemes választani, és a tünetek megszűnéséig félóránként egyet elszopogatni. (Egy 20 pácienssel végzett vizsgálatban ennél a metódusnál a C-vitamin-szint emelkedésével párhuzamosan esett a hisztaminszint.) Ne használjátok azonban túl gyakran ezt a fajta pótlást, mert egyrészt a C-vitamin savassága a fogzománc eróziójához vezethet, másrészt a szopogatótablettákban előforduló cukor a fogak szuvasodását okozhatja.

A fent említett alkalmazáson túl, ha nincsenek akut tüneteink, akkor ajánlott napi szinten 1-3 g aszkorbinsavat a nap folyamán elosztva fogyasztani.

❗️ Mellékhatások:

Az aszkorbinsav lényegében csak egy bizonyos mennyiség felett okoz mellékhatásokat, amely a legtöbbször ártatlan hasmenés. Ez a mennyiség azonban mindenki esetében mást jelent, sajnos ki kell tapasztalni. A C-vitamin amellett, hogy csökkenti a hisztaminszintet, mennyiségtől függően enyhe DAO-blokkoló hatással is rendelkezik. Akik valamilyen vastárolási betegségben szenvednek, mint például hemokromatózis, vagy glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz- (G6PD) hiányuk van, nem ajánlott C-vitamint szedniük. Ezeken az eseteken kívül a C-vitamin pótlása mindenképpen ajánlott hisztaminintolerancia esetén olyan dózisban, amellyel a legjobb hatást érjük el.

📚 Kutatások a hisztaminszint és a C-vitamin összefüggésében

1️⃣ In vitro kísérletben vizsgálták a C-vitamin-szint és a hisztaminszint közötti összefüggést. Alacsony dózisú C-vitamin esetén semmi nem történt a hisztaminnal, azonban magas dózisnál (500 mg) már mutatkozott csökkenés, ráadásul ebben az esetben hirtelen csökkenést tapasztaltak. A laborban végzett vizsgálat eredménye nem minden esetben működik pontosan ugyanúgy élő szervezetben is. Ennek tisztázására egy masztocitózisban (e betegség esetén a hízósejtek különböző impulzusok hatására folyamatosan hisztamint szabadítanak fel) szenvedő, 24 éves pácienst (nő) vizsgáltak kísérleti alanyként. Úgy gondolták, hogy ha a C-vitamin és a hisztamin között valamilyen összefüggés van, akkor magas hisztaminszint mellett alacsony C-vitamin-szintet kell hogy találjanak a masztocitózisos betegnél. Ez így is lett, de ez még mindig nem bizonyította a hipotézist. Ezért magas dózisú C-vitamint szedettek a pácienssel, egyrészt a C-vitamin-szint normalizálása, másrészt ezáltal a hisztaminmennyiség csökkentése érdekében. Napi 1-3 g/nap között kellett szednie, amitől a kínzó hányingere el is múlt (Reinhart Jarisch: Histamin und Seekrankheit).

2️⃣ Dr. Reinhart Jarisch több tanulmányt is végzett már a C-vitaminnal kapcsolatban, de a legfontosabb ezek közül a tengeribetegség és a hisztamin kapcsolatát vizsgálta. Ő azt állítja, hogy a tengeribetegséget részben a hirtelen stressz által felszabadított nagy mennyiségű hisztamin, kvázi hisztaminmérgezés okozza. Ebben a kísérletben 70 önként jelentkező kísérleti alanyt beültettek egy mentőcsónakba, amely egy medencében egyméteres, mesterségesen előállított hullámokon hánykolódott. Egyesek placebót, mások aszkorbinsavat kaptak. Többször mértek náluk hisztamin-, DAO-, triptáz- és C-vitamin-szintet. A páciensek beszámolói alapján az első napon volt némi különbség abban, hogy hogyan érezték magukat, azonban nem volt szignifikáns a különbség a C-vitamin- és a placebocsoport között. A második napon lényegesebb különbség mutatkozott. Ebben a kísérletben rágótablettát használtak a tünetek csökkentésére annak érdekében, hogy az aszkorbinsav minél gyorsabban felszívódjon, és ne kelljen figyelembe venni a béltranzit idejét. Összességében a hisztamin mennyisége a második nap végére szignifikánsan csökkent, a DAO-szint emelkedett. A kísérletben azt is megfigyelték, hogy a 28 év alattiak profitáltak igazán a C-vitamin hatásából, az idősebbek kevésbé mutatkoztak érzékenynek.

3️⃣ Egy másik kutatásban azt találták, hogy minél magasabb volt a C-vitamin-koncentráció a vérben, annál alacsonyabb volt a szérumhisztamin. Itt kiemelném, hogy a legtöbben egyszerű gyógyszertári aszkorbinsavat ajánlanak, a hisztaminszint csökkentéséhez nincs szükség semmilyen extra minőségű liposzómás C-vitaminra.

B6-vitamin

A B6-vitamin tulajdonképpen 3, egymáshoz hasonló vegyület gyűjtőneve. Ezek a piridoxin, piridoxál és piridoxamin. Koenzimfunkciót ezek közül csak a piridoxál-5-foszfát (P-5-P) és a piridoxamin-5-foszfát tud ellátni. Egyes források szerint a 6-hidroxidopa és valószínűleg a piridoxál-foszfát (B6-vitamin) a DAO kofaktora, tehát a működéshez szüksége van B6-vitaminra, így ha abból kevés van, akkor nem tudja ellátni a feladatát. Ha az étkezésünk fehérjében gazdag, akkor magasabb B6-vitamin-bevitelre van szükségünk, mert a B6-vitamin a fehérjeemésztésben is központi szerepet játszik. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek kevesebb B6-vitamint tartalmaznak, mint amennyi a megemésztésükhöz szükséges.

‼️ A B6-vitamin aktív formája szerepet játszik az 5-HTP szerotoninná, az L-DOPA dopaminná, a glutamát GABA-vá alakulásában is. Mivel hisztaminintolerancia esetén gyakori a más, idegrendszert érintő betegségek előfordulása is, mindenképpen ajánlott a B6-vitamin pótlása. Az ajánlott mennyisége: 0,5 mg P-5-P / testsúlykilogramm.

Normális esetben egy jó B-vitamin-komplex szedése jobb lenne, mint izoláltan csak B6-vitamint szedni, mert a B-vitaminok együtt működnek megfelelően. Ha komplex készítményt választotok, feltétlenül figyeljetek rá, hogy a folsav folátformáját tartalmazza, mert az MTHFR gén mutációja esetén a folsavat nehéz vagy lehetetlen foláttá alakítani. A hisztaminintoleránsok között magasabb arányban fordul elő ennek a génnek a pontmutációja.

Réz

A DAO maga egy réztartalmú enzim, ezáltal kiemelten fontos a szervezet megfelelő rézellátottsága.

Amennyiben hiány igazolódik, a terápiás dózis 0,5–5 mg közé tehető a tolerálhatóság függvényében. Ha nincs igazolt hiány, akkor érdemes annyit szedni, amennyi a napi cinkbevitel nagyjából tizedrészével egyezik meg. Elővigyázatosan kell alkalmazni, mert a páciensek 10-20%-a gyomorbántalmakról számol be, emiatt nem ajánlott éhgyomorra sem szedni, jobb az étkezések közben bevenni. Azok mutatnak gyakran érzékenységet, akiknek nagyon alacsony a rézszintjük.

Akkor érdemes kiegészítést alkalmazni, ha úgy gondoljátok, hogy nagyon kevés réztartalmú ételt fogyasztotok, vagy igazolt rézhiányotok van, továbbá nagy mennyiségben pótoltok cinket, egyébként nem. Kiegyensúlyozott étkezés mellett ritkán fordul elő rézhiány. A túl sok cink gátolja a réz felszívódását, azonban ki is tudja vezetni a bevitt rézfelesleget.

Szedése nem javasolt:

  • Mellékvese-kifáradás esetén nem javallott, mert ebben az esetben már eleve előfordulhat, hogy túl sok rezet halmozott fel a szervezet. A mellékvese impulzusokat küld a májnak a cöruloplazmin transzportmolekula termelése céljából. A cöruloplazmin felelős a réz megfelelő szállításáért és ezáltal a megfelelő felhasználásáért. Ha ez a mechanizmus valamilyen oknál fogva zavart szenved – mint az mellékvese-kifáradás esetén történik –, akkor a szabad réz felhalmozódhat, és ez további kellemetlen tünetek okozója lehet.
  • Ösztrogént tartalmazó gyógyszerek alkalmazása esetén, ugyanis ezek a gyógyszerek a szövetekben rézlerakódáshoz vezethetnek.
  • Májdiszfunkciók esetén, mert a máj és az epe felelős a felesleges réz kiválasztásáért.
  • Olyan fontos tápanyagok hiánya esetén, mint a cink, molibdén, mangán, C- és A-vitamin, B6-vitamin vagy B3-vitamin, ugyanis ezek a mikrotápanyagok segítenek a felesleges réz lebontásában és a rézanyagcsere szabályozásában.

Cink

Ugyan nem kofaktora a DAO enzimnek, de természetes antihisztamin, befolyásolja a hisztaminfelszabadulást, és segíti a kémiai úton való lebomlását. A cink erős immunerősítő hatása régóta ismert, és emellett hiánya fontos szerepet játszhat további allergiák kialakulásában, továbbá nélkülözhetetlen a pajzsmirigy, a mentális egészség és a kognitív funkciók megfelelő működéséhez. A lakosság nagy hányada szenved cinkhiányban, és ez az arány a fruktózintoleránsok között akár 98% (!) is lehet.

Az általános ajánlás 15 mg/nap, de szedhettek többet is, mert újabb adatok szerint 25 mg-ra kellene az RDA-t módosítani.

A marhahús és a sertésmáj a leggazdagabb cinkben, és egyben az ezekből származó cink hasznosul a legjobban is. Felszívódása a növényi forrásokból lényegesen rosszabb.

Pótlásra ajánlott formái a kelátkötéses cinkkiegészítők. Ilyenek lehetnek a cink szerves savakkal alkotott kelátkötéses komplexei, mint a cink-metionin, cink-pikolinát, cink-glükonát és cink-acetát. A nagy dózisban vagy hosszabb távon szedett cink rézhiányhoz vezethet, emiatt ezekben az esetekben ajánlott rezet is szedni.

❌ Kiegészítésnek a szervetlen formáit ne válasszátok, mert emésztőrendszeri panaszokat okozhat. Ilyenek a cink-oxid, a cink-szulfát és a cink-klorid. A cink-hisztidin hisztaminintolerancia esetén kerülendő forma.

Amennyiben hányingert okozna (ami leginkább a nők körében fordul elő), érdemes az esti órákban étkezéssel együtt bevenni.

Mangán

Szintén természetes antihisztaminként hat. Hisztaminintolerancia esetén előfordulhat alacsony mangánszint, egyébként nem jellemző.

Ajánlott napi adagja 2-5 mg/nap. Ezt a mennyiséget egy kis odafigyeléssel az étkezéssel is fedezni tudjuk, pótlása csak hiány esetén javasolt.