Megosztom

Hisztaminszegény diéta

A hisztaminszegény diéta követése önmagában nem gyógyít meg senkit, viszont nagyon hasznos eszköz, hogy mihamarabb javuljon az állapotod. Az első időszakban tulajdonképpen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mihamarabb csillapodjanak a hisztamin okozta tünetek. De mire érdemes odafigyelni?
hisztaminszegény diéta

Ha olyan jellegű tüneteket észlelsz, amelyeket hisztamin idézhet elő, akkor az egyik legmegbízhatóbb diagnosztikai lehetőség és egyben terápia is az hisztaminszegény diéta. Hisztaminintolerancia-gyanú esetén mindenképp érdemes meghatározott ideig kipróbálni a hisztaminszegény diétát.

Mivel nincs olyan laboratóriumi teszt, amely egyértelműen igazolná vagy kizárná a hisztaminintolerancia lehetőségét, akár a diéta alkalmazásával is megállapíthatjuk, hogy okoz-e számunkra problémát az élelmiszerek hisztamintartalma. 

KERÜLENDŐ ÉLELMISZEREK:

❗️ A legfontosabb a hisztaminban gazdag élelmiszerek kerülése

❗️A hisztamin mellett néha más biogén aminok is előidézhetik a tüneteket, amennyiben a DAO túlságosan leterhelt. Ebben az esetben a DAO nem tud a hisztaminbontásban részt venni, mert más biogén aminok lefoglalják (DAO-ért versengő szubsztrátok). Egyes biogén aminok hasonló tüneteket okoznak, mint a hisztamin.

❗️Lebontást blokkoló anyagok: DAO-blokkolók, HNMT-blokkolók és MAO-blokkolók

❗️Hisztaminfelszabadítók: a hízósejteket aktiválhatják és hisztaminfelszabadításra ösztönzik

Élelmiszerlista: tolerálható / nem tolerálható

Hogy mik azok az élelmiszerek, amelyeket kerülni kell hisztaminintolerancia esetén, sokkal nehezebb megválaszolni, mint más intoleranciák esetében, mivel a kompatibilitás és az inkompatibilitás között nincs éles határvonal. A kompatibilitás függ az intolerancia egyéni súlyosságától, a pontos okától, az elfogyasztott mennyiségtől és különösen az élelmiszerek frissességétől. Nem minden érintettnek kell betartania ugyanazt a szigorú diétát.

Fontos: Nem lehet olyan élelmiszerlistát összeállítani, amely valamennyi érintettre egyaránt érvényes. Mindent szabad enni, még a lista szerint rosszul tolerálható élelmiszereket is addig, amíg a tünetmentesség fenntartható. A lista több helyen pontatlan! 

Az élelmiszertáblázatot innen letöltheted 👇👇👇

A hisztaminszegény diéta

Ha szeretnéd megtudni, hogy reagálsz-e a diétára, és azt mennyire szigorúan kell követned, ajánlatos a következő 5 lépést betartanod:

  1. Differenciáldiagnózis allergológussal
  2. Diagnosztikai eliminációs diéta
  3. Provokációs teszt
  4. Változatos étrend felépítése, terápiás eliminációs diéta
  5. Gyógyszeres segítség

1. Differenciáldiagnózis allergológussal

Sok érintettnek a hisztaminózis mellett más allergiái és intoleranciái is vannak. Ha ezeket nem ismerik fel, a hisztaminszegény diéta sikertelen lesz, vagy csak kevés sikerrel fog járni. Annak érdekében, hogy jelentős javulás következzen be, fontos ezek ismerete és más kapcsolódó betegségek egyidejű kezelése. Ezért a legjobb tisztázni a kísérleti diéta megkezdése előtt, hogy egyéb allergiák, intoleranciák vagy más kórképek is egyidejűleg fennállnak-e.

2. Hisztaminszegény diéta

Az eliminációs diéta jelenleg az egyik legfontosabb diagnosztikai jelentőségű módszer annak ellenőrzésére, hogy az érintett személy a hisztaminban gazdag étrendre reagál-e (esetleg a hisztaminfelszabadítókra). Ezzel azonban adódhatnak nehézségek:

  • A diéta összetett, nem olyan könnyű megérteni, mint más diétákat.
  • Nem minden hisztaminérzékeny reagál ugyanúgy. Hisztaminintoleranciánál elsősorban a hisztaminra (érlelt, fermentált, romlandó ételek) észlelhető reakció, és csak kevésbé a hisztaminfelszabadítókra. MCAS esetén számtalan hisztaminliberátor is kiváltja a tüneteket. Miközben a hisztaminra már a táplálékfelvétel megkezdését követő egy órán belül is történhet hirtelen reakció, addig a liberátorokra ez csak jóval több idő elteltével jellemző. Néha a tünetek nem evés után jelentkeznek, hanem a több egymást követő napon fogyasztott hisztaminmennyiség összeadódik, ha több étkezés is rosszul tolerálható élelmiszereket tartalmazott. A tünetek lecsengése tarthat egy órától akár napokig is. A diétát ez teszi rendkívül nehézzé, hogy fel kell ismerni, mely ételek vagy összetevők okozták a panaszokat.
  • Az érzékenység nem mindig egyformán reprodukálható, mert egyéb hatások is befolyásolhatják. Ilyenek lehetnek a hormonok (menstruációs ciklus, fogamzásgátló tabletta), a stressz és különböző környezeti tényezők.

Hogy a diétát mennyire szigorúan kell betartani, teljesen egyénfüggő, valamint függ az intolerancia súlyosságától is. A diéta „finomításában” nemcsak az élelmiszerlistát kell figyelembe venni, hanem az egyéni tapasztalatokat is.

 

Hisztaminszegény diéta

Amennyiben a diéta hibátlanul betartott, és a probléma valóban a hisztamin bontásával van összefüggésben, akkor az étkezések utáni nemkívánatos reakciók azonnal elmaradnak, de mindenképpen jelentősen csökkennek. Legkésőbb a diéta első pár napjában jelentős javulásnak kell bekövetkeznie. Ezek után az étrendet szigorúan 4-6 hétig kell betartani, amíg a tünetek stabilan alacsony szinten maradnak. Elsőként a lentebb leírt provokációs fázis igazolja majd, hogy a tünetekért valóban a feltételezett kiváltó okok a felelősek.

A diéta kezdetétől, de legkésőbb akkor, ha nem sikerül egy egészséges étrendet újra felépíteni külső segítség igénybevétele nélkül, ajánlott allergiákra, intoleranciákra specializálódott dietetikus, táplálkozási tanácsadó vagy orvos segítségét kérni.

➡️ Táplálkozási és tünetnapló

Célszerű táplálkozási és tünetnaplót is vezetni, amelyhez készítettem egy nyomtatható vagy akár számítógépen is szerkeszthető táblázatot. Ide kattintva tudod letölteni!

3. Provokációs teszt

Különböző élelmiszercsoportokból (húskészítmények, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, adalékanyagok stb.) egyértelműen rosszul tolerálható élelmiszerek fogyasztása következik ebben a fázisban. Amennyiben reakció figyelhető meg a problémát okozó élelmiszerekre (amely néha csak többszöri fogyasztás után jelentkezik), az diagnózisnak tekinthető. Ez a fázis nem a korlátlan étkezés újjáépítése, hanem még mindig csak a diagnózis felállításának egyik lépése. A cél az, hogy a reakciókat meghatározzuk. Nem kell az egész listát egyesével végigtesztelni, hanem akkor tekinthető befejezettnek, amikor az eredmény már egyértelműen kielégítő.

A provokációs fázisban szintén lényeges a tanulás. Egy sikeres diéta után hajlamos az ember azt hinni, hogy teljesen felesleges a diétát betartani, hiszen újra egészségesnek érzi magát. A provokációs teszt fájdalmas élményei eszedbe fogják juttatni, hogy hol vannak a határaid.

 Figyelem! Azok a betegek, akiknek már volt anafilaxiás sokkjuk vagy anafilaktoid reakciójuk, a provokációs fázist hagyják ki, vagy kizárólag szigorú orvosi ellenőrzés mellett végezzék. Életveszélyes sokk több órával az étkezés után is előfordulhat.

Ajánlatos felírni mindent, amit valamilyen formában elfogyasztasz, amennyiben lehetséges, akkor egy hozzávetőleges mennyiséggel együtt:

  • Ételek előételekkel, desszertekkel, két étkezés közötti rágcsálnivalókkal
  • Italok
  • Gyógyszerek, az inhalatívak vagy a külső használatra szánt krémekkel együtt
  • Étrend-kiegészítők
  • Élvezeti cikkek (például cigaretta)
  • Saját magunk által készített ételek esetén az összes összetevő feltüntetése: fűszerek, szószok és köretek is (az összetevők összetevőit is fel kell írni [például sűrítőanyag a tejszínben vagy citromsav az almapürében], de legalább visszakereshetővé kell tenni azokat úgy, hogy feljegyezzük a márkát)
  • Készételeknél: a csomagolás, de legalább az összetevőlista megőrzése
  • Ha nem frissen fogyasztjuk az ételt, akkor fel kell jegyezni, hogy mikori (például tegnapi).
  • Fel kell jegyezni, hogy milyen tünetek léptek fel, milyen erősséggel, pontosan mikor, és mennyi ideig tartott a lecsengésük.
  • Érdemes feltüntetni különböző befolyásoló tényezőket is, mint szabadság, nagy stressz, lelki megpróbáltatás, veszekedés, menstruáció stb.

4. Változatos étrend felépítése

Ahhoz, hogy megelőzzük az alultápláltságot, lehetőleg változatosan és kiegyensúlyozottan étkezzünk a hisztaminszegény diéta ellenére is. A táplálkozási listák csak támpontként szolgálnak az új étrend felépítése során. Minden érintettnek magának kell kitapasztalnia, hogy mely élelmiszerek és mekkora mennyiségben nem okoznak még problémát. Egyre több és több összetevőt veszünk fel a listánkra, lehetőleg úgy, hogy 3 egymást követő főétkezésnél is fogyasztjuk. Ha a tünetek újra jelentkeznek, akkor feljegyezzük, és a kellemetlen reakciók lecsengéséig visszatérünk az eddig biztonsággal fogyasztott élelmiszerekhez. Ha a fogyasztás napján vagy az azt követő napon sem jelentkeznek panaszok, akkor tolerálhatóként bővítjük vele a listánkat.

A terápiás eliminációs diétát addig kell folytatni, amíg a betegség fennáll. A hisztaminózis gyógyíthatatlan formái is idővel javulni kezdenek, ahogy a krónikus gyulladások alábbhagynak, a bélből való tápanyagfelvétel javulni kezd, és a test lassan gyógyul. Ez csökkenti az érzékenységet, és a szervezet többet tud majd tolerálni, mint korábban.

Mivel a tolerálhatóság dózisfüggő, nem feltétlenül kell a problémát okozó élelmiszerekről teljesen lemondani. Időnként kis mennyiségben fogyasztva, jól tolerálható összetevőkkel kombinálva nem váltanak ki reakciót.

Optimális tápanyag-ellátottság esetén is könnyebben tolerálhatóak például a problémásabb élelmiszerek is, mint alultápláltan. Fontos a kiegyensúlyozott étkezés, amelyben a test számára szükséges tápanyagok kielégítő mennyiségben és megfelelő arányban kerülnek bevitelre.

Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon az alábbi 3 kategóriából legalább egy élelmiszert:

  • Fehérjék: hús, hal, tojássárgája, kendermag
  • Zsírok: szabadtartásból származó állati zsírok, tökmagolaj, avokádóolaj, olívaolaj, kókuszzsír (egyéb növényi olajokat lehetőleg kerüljünk a gyulladáskeltő és erős oxidációs hajlamuk miatt)
  • Zöldség, saláta, kis mennyiségben gyümölcs (a napi ajánlott 25-50 g fruktózmennyiséget ne lépjétek túl)

5. Gyógyszeres támogatás

Az okoktól függően nem mindig elég az eliminációs diéta a teljes tünetmentességhez. Ezenkívül mindig akadnak olyan helyzetek, amikor a diétát nem lehet betartani, vagy a hisztaminmennyiséget nem tudjuk pontosan megbecsülni (ünnepségek, étterem, utazás stb.). Ilyen esetekben különböző készítményeket alkalomszerűen (vagy akár tartósan) szedhetünk az életminőségünk javítására. Ha a szervezetünk reagál a hisztaminellenes szerekre, az is megerősíti a diagnózist.

Mivel a 4. fázis – a változatos étrend felépítése – általában egy hosszú tanulási folyamat, van értelme a gyógyszereket szükség esetén használni (akár alkalomszerűen, akár hosszabb ideig alkalmazva). Az antihisztaminoknak és a diaminoxidáz enzim pótlásának köszönhetően a diéta tovább lazítható. Ennek ellenére az antihisztaminok vagy enzimpótlók nem helyettesíthetik a diétát, ezt továbbra is fő terápiás eszköznek kell tekinteni.

(További probléma az antihisztaminok tartós szedésével, hogy elfedik a tüneteket, és esetleg olyan élelmiszereket tartunk jól tolerálhatónak, amelyek valójában nem azok.)

A hisztaminszegény DIÉTA SIKERTELENSÉGÉNEK LEHETSÉGES OKAI

Amennyiben a diéta nem enyhíti a tüneteket, annak a következő okai lehetnek:

Masztocitózis

A masztocitózis, úgy tűnik, sokkal gyakoribb, mint a hisztaminintolerancia, de szintén nehéz megbízhatóan diagnosztizálni, és emiatt nagyon gyakran összekeverik őket. Masztocitózisnál a hisztamin mellett reakció figyelhető meg további számtalan hisztaminfelszabadítóra és különböző ingerekre is. Ezen túlmenően mutáns hízósejtek vannak jelen, amelyek aktivitását nem tudjuk befolyásolni.

Szalicilát/benzoátérzékenység

Ha a hisztaminintoleranciát masztocitózis okozza, akkor nagyon gyakran szalicilátérzékenység is előfordul. Az említetteken kívül erős reakció figyelhető meg a szalicilát/benzoáttartalmú növényi élelmiszerekre és az acetilsav-tartalmú gyógyszerekre (Aspirin).

Ismeretlen hibák a hisztaminszegény diétában

Az étrend bonyolult, némi időt és odafigyelést igényel az elsajátítása. Az elején nagyon sok hibát elkövetünk (saját tapasztalat). Az észrevehetetlen hibák az étkezésben (rosszul tolerálható összetevők, nem megfelelő frissesség) sokszor okolhatóak a sikertelenségért, megmagyarázhatatlan kudarcokért. Amennyiben a diéta sikertelen, ne csak az élelmiszerlistát olvassátok át, hanem informálódjatok, milyen további tényezők okolhatóak a kudarcokért.

Nem megfelelő mértékű étrendi változtatás

Sokan gondolják, hogy régen már kipróbálták a hisztaminszegény étrendet, és nem jártak vele sikerrel. Sok élelmiszerlista nem elég alapos, és számtalan rosszul tolerálható élelmiszert továbbra is fogyasztunk. A SIGHI oldalán található táblázat az eddigi tapasztalatok alapján lett összeállítva, és valószínűleg a jövőben tovább kell tökéletesíteni.

További intolerancia, allergia, más betegségek

Nagy a valószínűsége annak, hogy a hisztaminintolerancia mellett más intolerancia, allergia, autoimmun betegség, emésztési zavar is jelen van. Amennyiben a tüneteket egyéb egyensúlytalanságok váltják ki, nem járunk túl nagy sikerrel, ha ezek közül csak egyet kezelünk. A terápia teljes sikerének érdekében meg kell találni az összes kiváltó okot, és együtt kell kezelni őket (lásd kapcsolódó betegségek).

Hamis termékcímkék, rossz minőség

Gondolnunk kell arra is, hogy egyes termékek szándékosan vagy gondatlanságból, de rossz címkével kerülnek forgalomba. Előfordulhat, hogy a gyártó véletlenül rossz csomagolásba vagy üvegbe tölti a termékeit. A szupermarketekben ritkán rossz polcra teszik az élelmiszereket (például a gluténmenteshez a gluténest). Az összetevők összekeverésénél hibázhat a dolgozó a gyárban, vagy esetleg egy összetevőt változtatnak meg, viszont a címkét elfelejtik módosítani. Higiéniai problémák és minőségi hibák is előfordulhatnak.

Hallgasd meg!