Hisztamin táblázat

A hisztamintáblázat nem életbiztosítás. Ezt értsd úgy, hogy lehetsz a 0-ás kódú ételektől is rosszul vagy akár egy 2-estől egyáltalán nem. Nagyrészt magadnak kell kitapasztalni mi működik nálad, és mi az ami nem. A táblázat mankóként használandó! Frissítve: 2022.04.19.

Az itt letölthető hisztamin táblázat összefoglal több olyan intoleranciát is, amelyek nálunk még nem igazán elterjedtek, azonban hisztaminintolerancia mellett néha előfordulnak. Ilyen például a szalicilát- és az oxalátintolerancia. A listát bárki használhatja saját célra, megoszthatja, terjesztheti, és terapeutaként a betegeinek is továbbadhatja. 

Arra szeretnélek megkérni titeket, hogy a forrásmegjelölést ne szedjétek le a táblázatról!

A táblázat forrása: https://www.mastzellaktivierung.info/downloads/foodlist/11_FoodList_DE_alphabetisch_mitKat.pdf 

Ez a táblázat azonban 2016 óta nem frissült, pedig készült azóta már több átfogó tanulmány is az ételek hisztamintartalmára vonatkozóan és több élelmiszer esetén kiderült, hogy nem tartalmaz hisztamint.

Ezt figyelembe véve frissítettem az oldalon található táblázatot, emiatt eltérések vannak az itt letölthető táblázatban!

A táblázat elemei

HISZTAMIN

A listában található hisztaminmennyiségre vonatkozó rész a www.mastzellaktivierung.info oldalról származik. Ez az oldal 0–3-ig kódok alapján rangsorolja az ételeket. A 0-ás ételek a hisztaminszegény, a 3-as ételek pedig a hisztaminban gazdag ételek. A rangsorolásukban azonban nemcsak a hisztaminmennyiség játszik szerepet, hanem az élelmiszerek további biogénamin-tartalma is. Emiatt lehetséges, hogy náluk egy élelmiszer 2-es kódot kap annak ellenére, hogy a hisztamintartalma alacsony, viszont a tiramintartalma magas. A másik, amit még figyelembe vesznek, hogy egyes ételek hisztaminfelszabadító hatással, míg mások DAO-blokkoló tulajdonsággal rendelkeznek. Ezek alapján a kritériumok alapján alkották meg a kódrendszert.

A hisztamintáblázat sajnos elavult, ráférne az eredetire egy alapos frissítés az új tanulmányok tükrében, de még mindig ezt a táblázatot találom a legjobb kiindulási alapnak. Azonban a hisztamintáblázat csak egy kiindulási pont, és sajnos ettől függetlenül okozhatnak problémát olyan ételek is, amelyek 0-ás vagy 1-es kóddal rendelkeznek. Itt jön képbe maga az egyén, az egyéni különbségek. Sajnos különböző mennyiségű emésztőenzimeink vannak, különböző a gyomorsav erőssége és mennyisége, a bél transzportideje, és még sorolhatnám, mi minden képes befolyásolni azt, hogy egy adott élelmiszert milyen minőségben sikerül megemésztenünk. Tehát ez a lista sem egy életbiztosítás, de szerintem a legjobb kiindulópont az élelmiszerek hisztaminózisra gyakorolt hatását tekintve.

(Csak az első hetekben lesz szükségetek rá egyébként, aztán beletanultok, egy idő után pedig már nem lesz érdekes, minek hányas kódja van, mert jó esetben majdnem mindent fogtok tudni újra enni. Amiket nem, azokat pedig a saját tapasztalataitok alapján alaposan meg fogjátok jegyezni.)

A táblázatban a H! jelzésű élelmiszerekben nagyon gyorsan keletkezik hisztamin, de frissen hisztaminszegények. Különösen figyelni kell a megfelelő hűtésre, és a rövid tárolási időre ezeknél az ételeknél. 

A B jelzésűek a DAO blokkolók. 

Az L jelölés azt jelenti, hogy az adott élelmiszer hisztamin liberátor, tehát hisztamint szabadítanak fel. Fogyasztásuk esetén a DAO enzimek nem segítenek.

A hisztaminszegény diéta részletes leírását az alábbi linkre kattintva találjátok  >>>Hisztaminszegény diéta

FRUKTÓZ

A fruktózról szóló részt a lebensmittelunverträglichkeiten.de, a foodintolerances.org oldalakon és a Monash University telefonos applikációjában olvasottakból ollóztam össze. A fruktóztáblázatomat NEM ajánlom azoknak, akik most kezdik a diétát, mert fruktózmalabszorpció esetén az első hat hétben napi 5 g fruktóznál nem szabad többet fogyasztani. A kezdeti szakaszban olyan táblázatot ajánlott használni, amelyben fel van tüntetve grammban az élelmiszerek gyümölcscukor-tartalma. Itt is némileg eltérő táblázatokat fogtok találni, mert a fruktóz mennyisége függ a gyümölcs vagy a zöldség érettségi fokától. A színkódrendszeremet nemcsak a fruktóz mennyisége befolyásolta, hanem a gyümölcsben esetleg előforduló szorbit, egyéb cukoralkoholok, inulin és glükóz mennyisége is. Ha egy gyümölcsben a fruktózon kívül van szorbit, inulin vagy egyéb cukoralkohol, akkor „sárga lapot” kaptak. Ha több vagy azonos mennyiségű glükóz is van a fruktóz mellett, az jó irányba befolyásolja a fruktózfelszívódást. Emiatt hallhattatok már olyan ajánlást is, hogy a gyümölcs tolerálhatóságát egy kis szőlőcukorral megszórva javíthatjuk. Ez amiatt van, mert a több glükóz gyorsítja a fruktóz vérbe jutását, így elkerülhető a hasmenés és a bélgázosodás. A fruktózmalabszorpcióról és -intoleranciáról az alábbi cikkben többet olvashattok. >>> Fruktóz malabszorpció

SZALICILÁT

A szalicilátintolerancia kevésbé elterjedt, pedig sok viszketéses, ekcémás bőrprobléma hátterében állhat. A listához tartozó adatokat a  dietvsdisease és a selfhacked.com oldalakról gyűjtöttem. Szalicilátot az olyan gyógyszerek tartalmaznak, mint az NSAID-ok, bőrápolási termékek és az élelmiszerek is. Szintén különböző táblázatokkal találkozhattok, mert a mennyiségét több tényező is befolyásolhatja, mint például az érettségi fok, vagy hogy meg van-e hámozva. Alapjában véve elmondható, hogy a hámozatlan és éretlen gyümölcs vagy zöldség nagyobb mennyiségben tartalmaz szalicilátot.

OXALÁT

Az oxalátintolerancia sem elterjedt még, ráadásul a nagy mennyiségű oxalát fogyasztását mindenkinek érdemes elkerülnie. A táblázat forrásaként az oxalate.org és a lowoxalate.info oldalakat használtam. 

Oxalátintolerancia esetén javasolt egyéb életmódbeli változtatások:

  • megfelelő mennyiségű víz fogyasztása segít az oxalát eltávolításában
  • kalciumbevitel növelése segít az oxalát megkötésében
  • a nátrium- és a cukorbevitel csökkentése javasolt a vesekövek kialakulásának elkerülése érdekében
  • a zöldségek párolása segít az oxalát mennyiségének csökkentésében

FODMAP

A FODMAP-diéta egy elsősorban IBS-eseknek szánt étrend. Aki ezzel is küzd a hisztaminintolerancia mellett, érdemes kipróbálnia, mert egyes kutatások során valóban eredményesnek bizonyult. A FODMAP egy mozaikszó, amely a fermentable oligo-, di-, mono-saccharides and polyols szavakból tevődik össze. Amennyiben ezek mennyiségét csökkentjük az étrendben, az segít megelőzni a hasmenéses és felfúvódásos panaszokat. Az élelmiszerek besorolásához a Monash University oldalát használtam, ráadásul telefonra letölthető applikációjuk is van. A bélgázos, felfúvódásos panaszokra, amelyeket nagyrészt a SIBO, azaz a kontamináltvékonybél-szindróma okoz, talán még hatásosabb az ELEMENTÁLIS DIÉTA. Ha ahhoz GERD, refluxpanaszok is társulnak, akkor érdemes kipróbálni a FAST TRACT DIETet. Mindkettőről a szavakra kattintva olvashattok bővebben angol nyelven, a fast tract diétához szintén tartozik megvásárolható applikáció is.