A hisztaminszegény étrend képes lenne megelőzni a migrénes és cluster-rohamokat, vagy legalább csökkenteni az előfordulási gyakoriságukat? Mi történik az agyi régióban, ha valaki hisztaminérzékeny, és ennek ellenére magas hisztamintartalmú ételt fogyaszt? Hogyan okozhat ez elviselhetetlen mértékű fájdalmat? Mi köze a hisztaminnak a fejfájáshoz és a migrénhez? Ebben a bejegyzésben ennek fogunk utánajárni!
Nem véletlenül kezdem ezzel a témát, ugyanis nem minden esetben határolhatók el könnyen egymástól az egyes fejfájástípusok, azonban fontos a különbségtétel a kezelés helyes megválasztása érdekében, hiszen ez határozza meg a kezelés sikerességét vagy éppenséggel sikertelenségét.
Tenziós fejfájásra nem „lövünk” triptánokkal, migrén esetén pedig a Rubophen csak felesleges terhelést jelent a májnak. Mivel a megfelelő gyógyszer kiválasztása neurológus feladata, ezt a továbbiakban nem is taglalom.
A tenziós és a migrénes fejfájást megkülönböztethetjük
A különbségtétel még egy nagyon fontos kritériuma a hányinger, hányás, fény-, hang- és szagérzékenység megjelenése. Hányinger, hányás tenziós fejfájás esetén nem jelentkezik, míg fény- és zajérzékenység előfordulhat ugyan, de nem jellemző.
Az eltérések felismeréséhez fontos, hogy többszöri alkalommal pontosan megfigyeljük a fájdalom jellegét, intenzitását, időtartamát, lefolyását. Vannak olyan esetek is – mint például nálam is –, amikor a tenziós fejfájás migrénes epizódokkal keveredik. A megfigyelés alatt javasolt fejfájásnapló vezetése, amelyet ezen az oldalon tudtok letölteni.
Egy különleges eset a krónikus migrén, amelynek az a feltétele, hogy 3 egymást követő hónapban legalább 15 napon jelentkezik migrénes fejfájás, és ezt nem gyógyszer-túladagolás váltja ki.
Érdemes betartani a 10/20-as szabályt a fájdalomcsillapítók alkalmazása kapcsán, ezzel elkerülhető a túlzott használatból eredő fejfájás jelentkezése. Ez azt jelenti, hogy egy hónapon belül nem szabad 10 napnál hosszabb ideig triptánokat vagy egyéb fájdalomcsillapítókat alkalmazni. Tehát, legfeljebb 10 napon lehet gyógyszert bevenni, 20 napon pedig nem. Ezenkívül krónikus migrén általában éveken át húzódó kezeletlen fejfájás következményeként jelentkezik.
Az aura tipikusan csak migrén esetén fordul elő, mivel ez is, mint a migrén maga is, az idegrendszerben fellépő zavarral van összefüggésben.
⭕️ Egyszer fordult eddig elő velem ilyen életemben, a 3. terhességem 36. hetében. A tünetek megjelenése és fokozódása olyan félelmet tud kiváltani, amely szerintem életre szóló nyomot hagy mindenkiben. Én legalábbis egy életre megjegyeztem ezt az alkalmat és szívesen kihagyom életem hátralevő részében.
Könnyebb a különbségtétel, mivel nagyon egyedi tünetekkel jelentkezik: ilyenkor egyoldali, extrém erős fájdalom lép fel, amely az egyik szemet, a homlok egyik oldalát vagy a halántékot érinti.
A fájdalmat minden esetben az alábbiak közül legalább egy tünet kíséri:
A rohamok időtartama 15–180 percig tart. A cluster fejfájás általában periodikusan fordul elő az év folyamán, tehát pár hónap rohamokkal – amikor lehet kétnaponta egy, de akár napi 8 is –, majd teljesen fájdalom- és rohammentes időszak következik.
☝️ A primer fejfájástípusok közül ez az egyetlen, amely túlnyomórészt a férfiakat érinti, és ez az arány akár 70-90% is lehet. Korábban „hisztamin fejfájásnak” is nevezték.
Szeretnél villámgyorsan eligazodni a hisztaminintolerancia világában?
Csatlakozz hozzánk és megtanítjuk neked is, hogyan lehetsz saját magad hisztamin szakértője!
Egyszerű fejfájása bárkinek lehet. A tenziós és szinuszos típusú fájdalom gyakran jelentkezik megfázáskor, különböző betegségek kísérőjeként, gyógyszerek mellékhatásaként, túlzott alkoholfogyasztás esetén, ha túl keveset aludtunk, és fáradtan ébredünk, és még sorolhatnánk, mi minden válthat ki banális fejfájást.
Migrén esetén azonban érdekesebb a kiváltó okok vizsgálata, mert feltételezhetően genetikai hiba is szerepet játszik a megjelenésében.
A németországi Schmerzklinik Kiel, valamint a Bonni és a Kölni Egyetem Humángenetikai Intézete átfogó kutatást folytat ez irányban. Olyan egyenes ági rokonokat vizsgáltak, akiknél több migrénes megbetegedés is előfordul aurával vagy aura nélkül. 45 család vett részt, átlagban 4 fő résztvevővel, de volt olyan is, ahol a család 10 tagja is migréntől szenvedett. A kutatócsoport az 1-es kromoszómán lévő eltérésekre koncentrált, mert korábban – igaz, csak ritka migrénaltípusok esetén – itt már találtak mutációt.
Az aurás migrén kapcsán egyértelmű eredményeket találtak. Az 1-es kromoszómán további két génvariációt fedeztek fel, amelyek az egészséges családtagoknál nem voltak megtalálhatóak. Ez a kromoszóma hordozza az agy egyik specifikus ionpumpájának genetikai felépítését, amelynek feladata az ingerek megfelelő szabályozása és az idegsejtek energiaellátása.
További vizsgálatok során megállapították, hogy az említett két génmódosulatból az egyiknél az ionpumpa funkciójának elvesztését figyelték meg, amely valószínűleg az ingerek feldolgozásának zavarához vezet. Ez problémát okoz az idegsejtek ingerlékenységében, és hosszan tartó vagy hirtelen túlterhelés esetén az energiaellátásuk összeomlik, ezáltal idegi diszfunkciók jelentkeznek. Ennek hatására az idegsejtek fájdalomkiváltó hírvivő anyagokat szabadítanak fel, ami heves, pulzáló fájdalomként jelentkezik. A migrénes pácienseket az ingerek sajátos feldolgozása jellemzi, amely az idegrendszert folyamatos „magasfeszültség” alatt tartja. Valamiért az ingereket az agy hamarabb és gyorsabban dolgozza fel.
2010-ben találtak egy további genetikai rizikófaktort az aurás és aura nélküli migrén esetén a 8-as kromoszómán. Ez a gén szabályozza a szomszédos (PGCP és MTDH) géneken keresztül a glutamát mennyiségét a szinapszisokban. (A szinapszisok a sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület az egyik sejtről a másikra terjed át.)
Az újonnan felfedezett 8-as kromoszómán lévő génvariáns egyaránt megtalálható a neurológiai tünetekkel kísért migrén és az egyéb tünetek nélküli migrén vonatkozásában is. Genetikailag tartósan magas glutamátszint esetén, feltehetőleg a neuronok (idegsejtek) közötti szinaptikus résben, nagyon gyorsan és intenzíven történik az ingerületátvitel.
Ha az idegrendszer túl erősen, túl nagy mértékben, túl hirtelen aktiválódik, akkor ez a neurotranszmitter-felszabadulás kifáradásához vezethet. Ennek okán az idegi szabályozás kisiklik, és gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel. Ezek fájdalmas gyulladást idézhetnek elő az agyhártya ereiben, ami pulzáló és szúró migrénes fejfájáshoz vezet.
Cluster fejfájás esetén szintén feltételezik, hogy genetikai probléma áll a háttérben, azonban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat ahhoz, hogy ez teljes bizonyossággal kijelenthető legyen.
Leegyszerűsítve a fentieket, míg a tenziós fejfájást nem, addig a migrént génvariációk jelenléte okozza. Az eddig ismert genetikai módosulások a migrénes fájdalmat okozhatják azáltal, hogy az agy egy bizonyos ionpumpájának működésképtelensége vagy a nem megfelelő glutamátszint az idegrendszer túlfeszültségéhez vezet.
Emiatt a migrént és feltehetőleg a cluster fejfájást sem a hisztamin vagy a hisztaminintolerancia okozza, hanem egy genetikai polimorfizmus. A hisztamin valószínűleg önmagában nem képes migrént okozni azoknál a betegeknél, akik nem rendelkeznek egy adott génvariációval. Amennyiben valamely génmódosulás jelen van, úgy a hisztamin kiválthatja (triggereli) a migrén és a cluster kialakulását, és gyakoriságukat is növelheti – ilyenkor beszélhetünk „hisztamin fejfájásról”.
Ismerős a szaggató fejfájás másnaposan, ugye? Amikor egy pohárral több volt a bor, mint kellett volna. A túlzott mennyiségű alkohol, a sajtok, a csokoládé, az olajos magvak hírhedt fejfájáskiváltók.
A hisztamin, a tiramin és a glutamátok valóban okozhatnak fejfájást, mégpedig a vizsgálatok alapján többféleképpen is. Egyrészt a túlzott mennyiségű hisztamin a H1R receptor stimulálásával nitrogén-monoxidot (NO) szabadít fel, amely az agyi erek kitágulását okozza, és a migrénhez nagyban hasonlító, erőteljes fejgörcshöz vezethet.
Másrészt a hisztamin adrenalinfelszabadulást okoz. Az adrenalin egy hormon, amelytől nyugtalanok leszünk, továbbá nagy mennyiségben fejfájást is kiválthat.
Nagyjából 150 féle fejfájástípust ismerünk, amelyeknek az okai vagy a működési mechanizmusuk a mai napig nem teljesen tisztázott. Nagy bátorság lenne kijelenteni, hogy a fejfájást a hisztaminszegény diéta megszünteti.
A külföldi nagy hisztaminintolerancia-csoportokban azt tapasztaltam, hogy az igazán komoly migrénesek között a hisztaminredukció a migrént nem szünteti meg, viszont a beszámolók alapján a migrénes rohamok lényegesen ritkábbak és alacsonyabb intenzitásúak lesznek. Sajnos olyanról is olvastam, akire semmilyen hatással nem volt a hisztaminszegény diéta.
A tenziós fejfájásos betegek között előfordulnak olyanok is, akiknek teljesen megszűnnek a fejfájásos panaszai a diéta hatására, azonban az is megfigyelhető, hogy ők általában teljes életmódváltást eszközölnek, és nem csak az étrendjükön változtatnak.
✅ Ezeket fogadd meg:
❌ Kerülendő ételek:
A koffein kétféleképpen is hathat, van, akinél javít a fejfájáson, van, akinél ront. Ki kell tapasztalni, ám a túlzott koffeinfogyasztás semmiképp nem javasolt.
3 Biological Causes of Vascular Migraines
https://schmerzklinik.de/klinische-erscheinungsbilder-und-entstehung-der-migraene/
Csilla vagyok, természetgyógyász és epigenetikai szakértő. Régóta nem hagy nyugodni, hogy mi okozza valójában a hisztaminérzékenységet és milyen megoldásokat lehet bevetni, ha valakinek élete során van „szerencséje” megtapasztalni a vele járó kellemetlen tüneteket.
A hisztaminintolerancia egy gigantikus terület, ahol soha nem dőlhetünk hátra, hogy már mindent tudunk. Ezt igyekszem sohasem szem elől téveszteni és ennek megfelelően folyamatosan képzem magam, hogy neked a legfrissebb, kiemelkedő színvonalú tudásommal tudjak segíteni.
Hirtelen jelentkező heves szívdobogás, a végtagok bizsergése, szorító mellkasi érzés, verejtékezés, remegés, hányinger és nem utolsó sorban leírhatatlan mértékű félelem a haláltól, a jövőtől és attól, hogy mikor jön a következő rosszullét. Félelem a félelemtől…
A hisztamin-anyagcsere egyik legfontosabb tényezője a bontóenzimek megfelelő működése. Egy kis odafigyeléssel azonban pótolhatjuk azokat a fontos kofaktorokat, amelyek elősegítik, hogy az enzimek a funkciójukat a lehetőségekhez képest a legjobban lássák el.
A hisztamin szegény diéta követése önmagában nem gyógyít meg senkit, viszont nagyon hasznos eszköz, hogy mihamarabb javuljon az állapotod. Az első időszakban tulajdonképpen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mihamarabb csillapodjanak a hisztamin okozta tünetek. De mire érdemes odafigyelni? A cikkben bemutatom a hisztamin diéta alapjait.