Szorongás, pánikbetegség

Hirtelen jelentkező heves szívdobogás, a végtagok bizsergése, szorító mellkasi érzés, verejtékezés, remegés, hányinger és nem utolsó sorban leírhatatlan mértékű félelem a haláltól, a jövőtől és attól, hogy mikor jön a következő rosszullét. Félelem a félelemtől…

Lehet, hogy már te is megtapasztaltál olyan mértékű szorongást, ami pánikrohamhoz is vezetett. Lehet, hogy a visszatérő pánikrohamok pánikbetegséggel végződtek.

De mi köze van a szorongásnak a hisztaminhoz, és miért érdemes kapcsolódó betegségként szót ejtenünk róla?

SZORONGÁSOS ZAVAROK

A szorongásos zavarok azoknak a pszichés zavaroknak a gyűjtőneve, amelyek általában valódi, külső fenyegetés nélküli túlzott félelem kapcsán alakulnak ki.

Idesoroljuk:

▫️ Fóbiák

▫️ Pánikzavar

▫️ Generalizált szorongás (generalized anxiety disorder [GAD])

▫️ Obszesszív-kompulzív spektrumzavar (obsessive-compulsive disorder [OCD])

▫️ Akut stressz és poszttraumás stressz-zavar (post-traumatic stress disorder [PTSD])

KIALAKULÁSUK okai

A szorongásos zavarok megjelenéséért feltehetően több tényező is okolható. Sok esetben a szakemberek egyetlen okot vesznek figyelembe, és csak ezt az egyet kezelik, ami természetesen csak félsikerekhez vagy nem egy esetben teljes sikertelenséghez vezet. A szorongásos zavarok esetén ez különösen veszélyes lehet, mert az elszenvedett kudarcok miatt a betegek sokszor még rosszabb állapotba kerülnek.

A pszichés betegségek kialakulását befolyásolhatják:

1. Hosszú távon hajlamosító tényezők

▫️ Genetika

▫️ Gyerekkori körülmények: neveltetés, szülőktől látott minták, túl kritikus, szélsőségesen magas elvárások

▫️Idővel felhalmozódó stressz

2. Biológiai okok

▫️ Neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása: Olyan fiziológiai egyensúly-eltolódások az agyban, amelyek összefüggésbe hozhatók a szorongásos zavarokkal. Ezt okozhatja örökletes érzékenység vagy hosszabb ideig tartó stresszes életszakasz. A különböző neurotranszmitterek hiánya eltérő zavarokhoz vezet.

▫️ Egyes agyi régiók, mint az amigdala és a locus caeruleus rendellenes működése

▫️ Egyéb egészségügyi kihívások: pajzsmirigy-túlműködés, mitrális prolapsus (mitrális billentyű előreesése), premenstruációs tünetegyüttes (PMS), hipoglikémia

3. Rövid távú kiváltó okok

▫️ Pánikrohamot előidéző stressztényezők: jelentős személyes veszteség, jelentős változás az életben, serkentőszerek használata

▫️Fóbiák: ésszerűtlenül eltúlzott félelem egy adott tárgytól, tevékenységtől vagy helyzettől

▫️ Trauma: súlyos autóbaleset, fulladásközeli élmény, roham átélése

4. Fenntartó okok

▫️ Fóbiás helyzetek kerülése

▫️ Aggodalmas belső monológ: „Mi van, ha…? Mit gondolnak majd…? Mit csinálok, ha…?” Ismerősek, ugye?

▫️ Téves meggyőződések

▫️ Elfojtott érzések

▫️Az asszertivitás hiánya: Az asszertív kommunikáció határozza meg a helyes egyensúlyt az alázatosság (amikor félünk kinyilvánítani a kéréseinket) és az agresszivitás (ahol kikényszerítjük, amit akarunk) között. Aki hajlamos a szorongásra, inkább alázatosan szokott viselkedni.

▫️ Izomfeszültség: A légzésen keresztül képes fenntartani a feszültség érzését. Az izomfeszültség korlátozza a légzést. Ha a légzésed felszínessé válik, nagyobb valószínüséggel fogsz szorongani.

▫️ Drogok használata, étkezési tényezők: A serkentőszerek, mint a koffein vagy a nikotin, érzékenyebbé tehetnek a pánikrohamokra. Ugyanez igaz az ételekben lévő adalékanyagokra, például az ízfokozókra, cukorra és hisztaminra is.

▫️ Nagyon stresszes életmód

▫️ Motiváció hiánya

Hisztamin mint kiváltó ok?

A szorongásos zavarok esetén zajló biokémiai folyamatokban a hisztamin mint neurotranszmitter kiemelkedő jelentőségű. A félelemmel teli gondolatokra, ijedtség hatására a test hisztamint szabadít fel, ami, ha hosszabb ideig is fennáll, képes a hisztaminháztartás felborítására. Az aggódás és szorongás által előidézett magas hisztaminszint a DAO és a HNMT enzimek kifáradásához vezethet. Ezáltal az összes szorongásos zavar okozhat hisztaminintoleranciát, vagy felerősítheti annak tüneteit.

 

De vajon ez fordítva is igaz?

Ha túl sok a hisztamin a szervezetben, a test válaszként adrenalint szabadít fel. A hisztamin értágító hatású, és emeli a pulzusszámot, ezáltal a vérnyomás lecsökken.  Ennek ellensúlyozására nagy mennyiségű adrenalin kerül felszabadításra, amely emeli a vérnyomást és csökkenti a hisztaminszintet. Az adrenalin azonban erős szívdobogást, nyugtalanságot és fejfájást okozhat. Ez rendkívüli stresszhelyzetet eredményezhet a testben, ami pánikhoz vezet, és a hízósejtek további hisztaminfelszabadítással reagálnak rá.

Tulajdonképpen egy ördögi kör jön létre, amelyet nehéz megtörni, és lehetséges, hogy pszichológus vagy pszichiáter támogatása is szükséges hozzá. Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy akkor melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. A szorongás váltja ki a folyamatos hisztaminfelszabadulást, ami idővel hisztaminintoleranciához vezet, vagy az állandóan emelkedett hisztaminszint okozza a szorongást?

Egyes esetekben nagyon nehéz eldönteni, hogy a probléma valójában hol gyökerezik. Az biztos azonban, hogy pánikbetegséget, fóbiát és egyéb szorongásos zavarokat a hisztaminintolerancia önmagában nem tud okozni, még ha régebben feltételezték is róla (lásd dr.  Carl C. Pfeiffer). Ha így lenne, akkor tulajdonképpen minden hisztaminintoleránsnak valamilyen szintű szorongásos zavarral is meg kellene küzdenie, de hála égnek a betegek csak egy kisebb hányadánál jelentkeznek pszichés tünetek.

Ehhez feltehetőleg a fent említett tényezők közül több együttes jelenlétére van szükség. Ha az ember genetikailag hajlamos a szorongásra, ehhez társul egy hosszan tartó stresszes időszak, amely során jelentkezik esetleg insomnia (álmatlanság) is, már ez elegendő ahhoz, hogy a hisztaminszint magasabb legyen. Ha ez tartósan fennáll, a hisztamin-anyagcserére rendkívül kedvezőtlen befolyással van, és a DAO enzim szintjét csökkenti. Amennyiben ezt az egyébként is magas hisztaminszintet még az étkezéssel és alkoholfogyasztással is tovább emeljük, az pánikrohamokhoz vezethet. Az ismétlődő pánikrohamok pedig a pánikbetegség kialakulását okozhatják, és mivel a pánik erőteljes hisztaminfelszabadulással jár, így tulajdonképpen ez a két, egymástól eltérő betegség, egymás éltetőjévé, fenntartójává válik.

HISZTAMIN AZ AGYBAN

Hibás metiláció

Dr. Carl C. Pfeiffer a 1970-es években összefüggést talált a magas (hisztadélia) és az alacsony (hisztapénia) hisztaminszint, valamint bizonyos pszichés betegségek között. Azt a nézetet vallotta, hogy a mentális betegségek kialakulásáért metilációs probléma a felelős. Azzal magyarázta a feltevését, hogy a metiláció felelős az agyban található kulcsfontosságú neurotranszmitterek – mint a szerotonin, dopamin, norepinefrin és hisztamin – termelődéséért és a felesleges mennyiség lebontásáért is. Rájött, hogy a metilációs aktivitást monitorozni tudja a vérben mért hisztaminszint révén. A mentális zavarokkal küzdő betegeinek kezelése azon a módszeren alapult, hogy a metilációt ortomolekuláris mikrotápanyag-pótlással, aminosavak adásával egyensúlyba hozza. Kutatásai során több mint 20.000 skizofrén beteget vizsgált és próbált kezelni. Dr. Pfeiffer a halála után, 1988-ban a szellemi hagyatékát dr. William J. Walshra ruházta.

Dr. Walsh, a Walsh Research Institute nonprofit szervezet alapítója továbbra is úttörő az agy anyagcseréjének kutatása terén.

Dr. Pfeiffer és dr. Walsh a kutatásaik alapján a betegeket két típusba sorolták:

A magas hisztaminszinttel (hisztadélia) rendelkező típusok az alábbiakra hajlamosak:

  • depresszió
  • OCD
  • öngyilkossági hajlam
  • fóbia

A túl alacsony hisztaminszinttel (hisztapénia) rendelkezők pedig az alábbiakra hajlamosak:

  • szorongás
  • pánik
  • paranoia
  • skizofrénia

 

H3-receptor az idegrendszerben

Az 1980-as években a központi idegrendszerben felfedezték a H3-receptort, ami bebizonyította, hogy a hisztamin nemcsak mint a szöveti hormon, hanem mint neurotranszmitter is funkcionál. A H3-receptor az emberi testben főként preszinaptikusan található meg a központi és a perifériás idegrendszerben. Autoreceptorként gátolja a hisztaminfelszabadulást. (Ez úgy működik, hogy a hisztamin a receptoron dokkolva saját maga juttat olyan információt a sejtbe, amellyel a további felszabadulást megakadályozza: negatív visszacsatolási mechanizmus.) A preszinaptikus receptorokon – különösen a H3-receptoron – a hisztamin szabályozólag hat a noradrenerg, szerotoninerg, kolinerg, dopaminerg és glutaminerg idegsejtekre a központi és perifériás idegrendszerben azáltal, hogy gátolja az acetilkolin, norepinefrin és a szerotonin felszabadulását. Ennek pedig az alábbi tünetei lehetnek: szorongás, pánik, nyugtalanság, szapora szívverés, alvászavar és pszichózis. A hisztamin tehát közvetett módon befolyásolja e neurotranszmitterek hatásait. E mechanizmusok által a H3-receptorok részt vesznek az éhség- és szomjúságérzés, a nappali-éjszakai ritmus, a testhőmérséklet és a vérnyomás szabályozásában. Ezenkívül ez a receptor szerepet játszat a idegi eredetű fájdalom patofiziológiájában, skizofrénia, Parkinson-kór és ADHD esetén.

NEM MINDEN HISZTAMININTOLERÁNS PÁNIKBETEG, ÉS NEM MINDEN PÁNIKBETEG HISZTAMININTOLERÁNS!

Hiába, a fenti felfedezések ellenére az agyi régiók működése és a neurotranszmitterek pontos szerepe a szorongásos betegségek esetén a mai napig nem teljesen tisztázott. A mentális zavarokkal küzdők csak egy bizonyos hányadánál mutatható ki hisztamintöbblet, másoknál kórosan alacsony a hisztaminszint, egy részüknél pedig teljesen normális, és látszólag nincs összefüggés. Nem lehet azt mondani, hogy minden hisztaminintoleráns vagy masztocitózisos beteg pszichés problémákkal küzdene, vagy fordítva. A fent felsorolt kiváltó okok keveredése okozza a pszichiátriai betegségeket, és a részletesebben taglalt biológiai tényezők, mint a rossz metiláció vagy a H3-receptor szerepe csak egy közülük. Ha a kiváltó tényezőkből csak egyre koncentrálunk, nagy eséllyel nem fogunk eredményeket elérni a gyógyulás terén. Egy holisztikusabb szemlélettel, amely az ember egészét nézi és próbálja „megjavítani”, nagyobb sikereket könyvelhetünk el.

Saját tapasztalat

A pánikbetegséget is sikerült kipróbálnom, amely szintén nem tartozik életem legjobb élményei közé, viszont a legemlékezetesebbek közé mindenképpen. Nálam is sokrétűek voltak a kiváltó okok a genetikai hajlamtól a hisztaminon át a krónikus stresszig. Másfél évig jártam viselkedésterápiára, mellette mindent IS kipróbáltam a fent említett étrend-kiegészítőkből és növényi hatóanyagokból. Többször sikerült “túladagolnom” őket, ami kontraproduktív, mert szorongást okoz. Emiatt feltétlenül legyetek óvatosak a különböző növényi hatóanyagokkal. Ami nálam nem működött, az a CBD. A CBD okozott némi szorongást, aztán pedig igazából semmilyen előnyét nem tapasztaltam, így abbahagytam. Ami viszont sokat segített az a sáfrány és az 5-HTP. Mind a sáfrány, mind az 5-HTP képes teljesen megszüntetni nálam a szorongást, külön-külön és együtt alkalmazva is. A sáfránynak semmilyen mellékhatása nem volt, az 5-HTP-nél éreztem némi hányingert és nyugtalanságot az elején, de két nap alatt teljesen elmúlt. Próbáltam volna SSRI-t is szedni, név szerint citalopramot, de az első fél szemtől szerotoninszindrómám lett, így a későbbiekben sem mertem semmilyen más, ebbe a csoportba tartozó antidepresszánst kipróbálni. Egy évvel később migrén miatt kellett szednem egy úgynevezett triciklikus antidepresszívumot, amellyel nagyon kis dózisban nem volt problémám, és nagyjából 9 hónapig folyamatosan tudtam is szedni, ezután gond nélkül abbahagytam, pedig DAO-blokkolóként szerepel a gyógyszerlistában. Benzodiazepineket és egyéb nyugtatókat, anxiolitikumokat sosem próbáltam, ebben kivételesen nincs tapasztalatom.

Nem tudom, hogy a szorongásos betegségekből ki lehet-e valaha gyógyulni teljesen. Én nagyon sokmindent kipróbáltam: a metiláció helyrehozása, hisztaminszegény étkezés, viselkedésterápia alkalmazása, relaxálás, növényi kiegészítők használata, vitaminok feltöltése. Szerintem nekem pont az segített a kikecmergésben, hogy ennyi mindent vegyítettem a gyógyulás érdekében. Nagyon régóta nem volt pánikrohamom, a mindennapos teendőim ellátása nem okoz semmilyen nehézséget, tudok egyedül lenni akár egy hétig is, már az utazás sem jelent gondot. Szóval tulajdonképpen a gyártási elvárásoknak megfelelően funkcionálok, egy dolgot leszámítva: ha valami nagyobb dolog történik, például egy repülőút, akkor előtte egy picit szorongok, és előjön a „mi van ha…”. Ettől függetlenül természetesen nem mondom le az utat, hanem mindent végigcsinálok, ahogy más is, csak talán némileg jobban izgulok. Erre az állapotra 2 év alatt küzdöttem vissza magam, pedig az egész azzal a bizonyos egyetlen és soha meg nem ismétlődő rosszulléttel kezdődött. Ez az egyetlen rosszullét (aurás migrén) elég volt hozzá, hogy egy évig alig tudjak kimozdulni otthonról, ne tudjak egyedül maradni szinte egy órára se, és teljes mértékben megváltoztassa az addigi életünket. De ez már a múlté, és hála égnek ezen is túl vagyok, ettől is erősebb lettem.

A végére némi közhelypuffogtatás: Ami nem öl meg, az megerősít! Sose adjátok fel, a pánikbetegség után egy jobb, tudatosabb élet kezdődik!

Megoldások

✅ Mikrotápanyagok feltöltése, amelyek közül a legfontosabbak: aktív B6-vitamin (piridoxál-5-foszfát), B3-vitamin, magnézium, C-vitamin, cink, mangán, D-vitamin és jód. Ezekre szükség van ahhoz, hogy az élelmiszerekben lévő aminosavakból boldogsághormonokat tudjunk varázsolni.

✅ Táplálékkiegészítők használata: 5-HTP, sáfránykivonatok, orbáncfű, melatonin, L-teanin, CBD-olaj, levendula, macskagyökér és citromfű. Vigyázat! Ezek közül egyes szerek valós hatásokkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy rosszul is elsülhet a dolog, ha nektek nem az adott neurotranszmitterrel van problémátok, amelyre a hatásukat kifejtik. ⭕️ Mellékhatásként jelentkezhet: szorongás (!), fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, szapora szívverés. (A triptofánt szándékosan hagytam ki, mert ugyan hasznos a szerotonin szintetizációjához, azonban veszélyes alkalmazni rák, autoimmun folyamatok és krónikus vírusfertőzések esetén.)

✅ Az étkezés optimalizálása: a fast food, túlzott cukorfogyasztás, magas hisztamintartalmú ételek, gluténtartalmú gabonák és tejtermékek kerülése ajánlott az idegrendszerre kifejtett hatásaik miatt

✅ Relaxációs technikák elsajátítása, mint az autogén tréning, jóga, meditáció, mindfulness és Jacobson-féle progresszív relaxáció

✅ Légzőtechnikák elsajátítása, mint a Buteyko-légzés, Wim Hof-légzőgyakorlatok (óvatosan)

✅ Negatív gondolatok, képzetek átformálása, viselkedésterápia

Könyajánló:

Roger Baker: Wenn plötzlich die Angst kommt: Panikattacken verstehen und überwinden

Klaus Bernhardt: Panikattacken und andere Angststörungen loswerden: Wie die Hirnforschung hilft, Angst und Panik für immer zu besiegen

Kyra und Sascha Kauffmann: Natürlich high

Dr. Edmund J. Bourne: Szorongások és fóbiák gyógyításának kézikönyve

Eckhart Tolle: A most hatalma

Források:

https://www.leben-mit-ohne.de/panikattacken-und-histamin/

https://metabolichealing.com/histamine-allergies-brain-gut-health/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3764848/

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0753332200800694

https://integrative-medicine.ca/when-excess-histamine-feels-like-a-panic-attack/

https://www.histaminintoleranz.ch/de/histaminose_histaminstoffwechsel.html#freisetzung