Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy életem utolsó 10 évének legboldogabb időszakai az étkezés szempontjából a terhességeim voltak. Kovászos uborka dinnyével, kolbász ananásszal (igazi foodporn) és hasonló kombinációk kreálása volt a kedvenc szórakozásom, ráadásul teljesen tünetmentesen.
Még ma is visszasírom néha ezt az áldott állapotot. Nem a junkfood hiányzik, hanem az étkezéssel kapcsolatos problémákról való megfeledkezés: hogy nem kell az evés köré szervezni a napjaimat, ha úgy tartja kedvem, hozok egy menüt valahonnan, és letudva a főzés, intézhetem az ügyeimet a kajálás körüli stressz nélkül. Szerintem az, aki szintén ilyen szerencsés volt a terhessége alatt, hogy bármit tudott enni a hisztaminintoleranciája ellenére is, pontosan tudja, miről beszélek. Sajnos a szülés után pár hónappal újra lesújtott rám Damoklész kardja.
A magas hisztaminszint a magzatra nézve különösen veszélyes lehet. A koraszülés és a vetélés kockázata megemelkedik a túlzott mennyiségű hisztamin mellett. Mivel a testünk egy csodálatos gépezet, a terhesség 3. hónapjától – amikor a rosszullétek túlnyomó többsége is megszűnik – a placenta 300-500-szoros mennyiségben termeli a DAO enzimet, ezzel védve a születendő gyermeket a hisztamin káros hatásaitól.
A 16.héttől kezdve észrevehetően csökkennek vagy teljesen el is múlnak a hisztaminintolerancia tünetei is, mivel a DAO mennyisége hirtelen megnövekszik, a hisztaminé pedig lecsökken. Ez a szülés utánig így is marad, majd a placenta távozásával a tünetek általában visszatérnek. Vannak azonban olyan szerencsések is, akiknél a szoptatás még némi védettséget ad a szülés utáni hónapokban.
Ezek a hatások azoknál jelentkeznek, akiknek a problémáját a nem elegendő mennyiségű DAO enzim okozza.
Akiknél a hisztaminproblémák kiváltója a HNMT enzim csökkent működése vagy a hízósejtek túlérzékenysége, sajnos nem profitálnak a terhesség alatti DAO-szint növekedéséből. Emiatt az első 12 hét elteltével is csak óvatosan teszteljétek a hisztaminban gazdag élelmiszereket, mert ha nem múlik el a hisztaminintolerancia a terhesség első 3 hónapja után, a magas hisztaminszint vetélést is okozhat.
Amennyiben viszont elővigyázatosan megbizonyosodtatok róla, hogy a hisztamin a továbbiakban nem okoz problémát, nyugodtan élvezzétek minden pillanatát ennek a valóban áldott állapotnak.
Mivel mindennapi táplálékaink jódban igencsak szegények, jódpótlásra az egészséges magzati fejlődés érdekében mindenképpen szükség van a várandósság során. A kérdés csupán ennek mértéke, nem az, hogy kell-e, vagy nem.
❌ Nem igaz az a gyakran hangoztatott álláspont, hogy amennyiben valaki pajzsmirigyhormont kap (Letrox, Syntroxine, Euthyrox stb.), akkor nem szükséges jódot szednie, mert a gyógyszerben már „benne van”. Bár rendkívül minimális mennyiségű szervetlen jód ugyan szabadulhat fel a hormonok metabolizációja során, de ez nagyon kevés a magzatnak is, nemhogy az anya szervezetének… Amennyiben szeretnél több jódot szedni, előnyösebb, ha már a megelőző időszakban, a babatervezés során gondolsz rá. A megfelelő jódellátottság a magzat kognitív fejlődésének szempontjából nagyon fontos.
☝️ Ha a terhesség során csak később értesülnél a jód fontosságáról, és emiatt a kimerült jódraktárak feltöltése már a várandósság, esetleg a szoptatás idejére csúszik, akkor javaslom, hogy óvatosan kezdd el! Mindenképp alaposan tájékozódj, mielőtt belevágnál. A Jódpótlás tudományos alapokon nevű Facebook-csoportban erre az esetre is minden szükséges információt megtalálhattok. (＞＞＞ A jódpótlásról hisztaminózis esetén itt olvashattok.) Én sajnos jóval a terhességeim után kerültem tisztába a jód fontosságával, így nem is pótoltam.
A terhesség idején a folát (B9-vitamin) pótlása különösen fontos a megfelelő sejtosztódás és velőcsőzáródási rendellenesség elkerülése érdekében. Utóbbi esetén egyre vitatottabb, mert súlyos folsavhiány esetén a 6-7. terhességi héten elkezdett folsavpótlás nem tudja megakadályozni a várandósság 28. NAPJÁRA befejeződő velőcső záródását. Így a folsav szedése szintén nagyon fontos már a babatervezés időszakában.
Folsav esetén, mivel az európai népesség között még magasabb az MTHFR gén variációinak aránya (az érintettek nem, illetve csak részben tudják a folsavat foláttá alakítani, így hasznosítani sem tudják azt igazán), mindenképpen a folsav aktív folát-formái ajánlottak, melyek a következő neveken kerülnek forgalomba:
A mi esetünkben rendkívül meghatározó tolerálhatóság szempontjából a táplálékkiegészítőkben lévő adalékanyagok, színezékek mennyisége is, emiatt mindenképp olyan terméket válassz, amely a lehető legkevesebb hozzáadott anyagot tartalmazza.
Szeretnél villámgyorsan eligazodni a hisztaminintolerancia világában?
Csatlakozz hozzánk és megtanítjuk neked is, hogyan lehetsz saját magad hisztamin szakértője!
Nálam az első és a második terhesség úgy zajlott, ahogy a nagykönyvben meg van írva: rosszullétek csak az első pár hétben fordultak elő, de az is hányás nélkül, a 10. hét után pedig semmilyen hányinger vagy egyéb gondom nem volt.
Na de aztán jött a harmadik terhesség: egyfolytában émelyegtem, szinte 9 hónapon keresztül. Talán a 20. és a 30. hét között volt enyhülés, de ha valami olyat ettem esetleg, ami túl édes, savanyú, keserű, zsíros stb. volt, már jött is a hányinger. Nem is vagyok benne biztos, hogy a hisztaminnak bármi köze lett volna hozzá, inkább az volt a baj, hogy nem tudtam szinte sosem pihenni.
Építkeztünk, költöztünk, történt egy váratlan haláleset a családban, az egyik gyerekkel az iskolába futni, a másikkal otthon düdörögni, aki akkor még csak 9 hónapos volt, amikor újra váradós lettem. Az egész időszak nagyon megterhelő volt, mert sokat idegeskedtem, féltem, aggódtam. Örülök, hogy végre túl vagyunk ezen a korszakon, és hálás vagyok, hogy egyik gyermekemnek sincs komolyabb problémája.
Mindhárom gyermekem császármetszéssel született, helyi gerincérzéstelenítéssel. Nem volt problémám a műtéteket illetően, azt leszámítva, hogy a harmadiknál leesett a vérnyomásom, de az altatóorvos azonnal reagált rá, azután már minden rendben ment.
https://www.leben-mit-ohne.de/histamin-und-schwangerschaft/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16860879/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18499706/
https://www.tenyek-tevhitek.hu/trombozis_mentalis_zavarok_veteles-_a_kozos-ok_a_folsav.html
Csilla vagyok, természetgyógyász és epigenetikai szakértő. Régóta nem hagy nyugodni, hogy mi okozza valójában a hisztaminérzékenységet és milyen megoldásokat lehet bevetni, ha valakinek élete során van „szerencséje” megtapasztalni a vele járó kellemetlen tüneteket.
A hisztaminintolerancia egy gigantikus terület, ahol soha nem dőlhetünk hátra, hogy már mindent tudunk. Ezt igyekszem sohasem szem elől téveszteni és ennek megfelelően folyamatosan képzem magam, hogy neked a legfrissebb, kiemelkedő színvonalú tudásommal tudjak segíteni.
Hirtelen jelentkező heves szívdobogás, a végtagok bizsergése, szorító mellkasi érzés, verejtékezés, remegés, hányinger és nem utolsó sorban leírhatatlan mértékű félelem a haláltól, a jövőtől és attól, hogy mikor jön a következő rosszullét. Félelem a félelemtől…
A hisztamin intoleranciát sokszor összefüggésbe hozzák mind a tenziós típusú fejfájással, mind a migrénnel. De vajon valóban igaz, hogy némi hisztaminban gazdag étel képes olyan migrént okozni, hogy az ember a toaletten lógva az életéért könyörög? A cikkben utána járok a „hisztamin típusú fejfájásnak”.
A hisztamin szegény diéta követése önmagában nem gyógyít meg senkit, viszont nagyon hasznos eszköz, hogy mihamarabb javuljon az állapotod. Az első időszakban tulajdonképpen nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mihamarabb csillapodjanak a hisztamin okozta tünetek. De mire érdemes odafigyelni? A cikkben bemutatom a hisztamin diéta alapjait.